143451. lajstromszámú szabadalom • Távvezérlő berendezés
2 143.451 melynek fegyverzete alapállásban leesett helyzetben van. Lehetséges azonban késleltető berendezéssel ellátott, az alapállásban gerjesztett reléként való kiképzése is. A tulajdonképpeni késleltetőberendezés emellett mechanikai, vagy villamos berendezés lehet, mirnellett az utóbbi esetben rövidrezárt tekercselésű csévék vagy kondenzátorok jönnek tekintetbe. . Az 5. ábra a vevőrelék áramkörét szemlélteti, melyek példánkban az Ein(Aus) = be(ki) jelentésre reagálnak és annak jelentőségét rögzítik. Példaképpen oly kiviteli alakot választottunk, melynél ezek a relék egymást kölcsönösen megtámasztják, úgyhogy a vezérelt helyzetet árammentes állapotban megtartják. A feltüntetett helyzet feleljen meg annak az állapotnak, mely az „Ein" (= be) helyzettel egyezik. E relék azonban magától megálló, egyszerű, vagy pedig mágneses felfüggesztésű relékként is kiképezhetők. A 6. ábra a vevőállomáson levő kapcsolóeszköz áramkörét szemlélteti, mely a példában csupán egy reléből és bekapcsoló kontaktusból áll, mimellett e relének fegyverzete az alapállásban leesett helyzetben van. A kapcsolóeszköz azonban csupán egy reléből és ennek bekapcsoló kontaktusaiból is állhat, mely relé az alapállásban gerjesztve van. Mint a 3. és 6. ábrák összehasonlítása mutatja, az adó- és vevőállomás kapcsolási eszközeit úgy szerkeszthetjük 'meg, hogy legalább részben relékből és ugyanolyan kapcsolási működésű bekapcsoló érintkezőiből állnak. Ha oly jelentést viszünk át, mely az utolsó átfutás óta megváltozott, melynek egyenáramú impulzusa tehát az utolsó átfutáshoz képest ellentétes polaritású és feltételezzük, hogy a jelentés ,,Ein"-ra (—be-re) van vezérelve és most ,,Aus"-ra (= kire ' kell vezérelnünk, akkor a következő áramkör jön létre: A 2. ábra szerinti Y relé az „Aus"-jelű kontaktuson és a.CD, érintkezőn át gerjesztetik és a magától megálló Y3 érintkezőjén át felfüggesztődik. Y, és Y2 érintkezőivel Cl. ábra) áramkört zár az I, II érpáron át. Az áram gerjeszti a B és D impulzusreléket és az Y2 kontaktusból a D impulzusrelén a II éren, a B impulzusrelén, a DE fojtótekercsen, az I éren és a DS fojtótekercsen át a telep sarkához folyik. Ennek az a következménye, hogy a kapcsolóeszköznek, a feltüntetett példában az AB relének (fi. ábra) áramköre a vevőállomáson záródik, mivel az; EMi érintkező zárva van, az EP—MP relék ,,Ein"'-jelű helyzetének megfelelően és a 'gerjesztett B impulzusrelé B2 kontaktusán át. Az AB relé gerjed és az EM vevőrelé (5. ábra) áramkörét a AB4 érintkezőn, a B x érintkezőn, az EM relén, a telep minuszsarkán át zárja. Az EM vevőrelé vonz és kiváltja az EP relé mechanikai megtámasztását. Az EM relé EMt érintkezője nyílik (6. ábra), ennek azonban nincs következménye, mivel az AB relé egy AB2 érintkezője ezzel az érintkezővel párhuzamosan zárva van. Az EM relé regisztrálja az átvitt „Aus" (= ki) jelentést. Mivel az 1. ábra szerinti B3és ABi érintkezők egymásután záródtak, a záródó EM2 érintkezőn át váltakozó áram folyik a TE transzformátor primer oldalára. Ennek a transzformátornak szekunder oldaláról a KE kondenzátoron, az I, II érpáron, a KS kondenzátoron, a TS transzformátor primer oldalán át folyik áram. Ennek a transzformátornak szekunder oldalán, vevőszervként, a váltakozóáramú W-reié van bekitatva, mely most reagál és a 3. és 4. ábrák áramkörébe iktatott Wx és W2 érintkezőket zárja. A késleltetéssel működő V relé (4. ábra) a W„ és CD4 érintkezőkön át kap feszültséget. Egyidejűleg a CD relé (3. ábra) is kap feszültséget, mivel a D relé is gerjesztve van és az SM adásellenőrző relé még mindig az „Ein"-jelű helyzetnek megfelelő állást foglal el. Mivel a CD relé azonban gyorsabban működik, mint a késleltetetten működő V relé, a CD4 nyugalmi érintkező megszakítja a V relé áramkörét, mielőtt annak fegyverzete működött volna. A CD és D relék fel nem tüntetett érintkezői egy SP/SM adásellenőrző relét vezérelnek, melynek áramköre nincs feltüntetve és mely SM, kontaktusát nyitja. A CD relé mégis nyitva marad, mivel CDs önérintkezője az SMi érintkezőt áthidalja. A CD relé CDi érintkezője megszakítja az Y relé áramkörét, úgyhogy e relé fegyverzete leesik és az I, II érpáron az egyenáramú impulzust is lekapcsolja, mimellett az Yi és Y2 érintkezők nyílnak. A D és B relék fegyverzetei ismét leesnek és az AB, CD és EM relék áramköreit is nyitják, úgyhogy a két előbb említett relé ismét az alapállást veszi fel. Az A, illetve B és C, illetve D reléknek a rajzon fel nem tüntetett kontaktusain át a kapcsolószerkezetek, illetve reléláncok a következő kapcsolási helyzetbe kapcsoltatnak. Idegenáraim, illetve a vevőállomás felől jövő, időszerűtlen áram ellen a berendezés úgy van védve, hogy az érpárba lépő minden váltakozó-áram a W relét gerjeszti, mely a W2 kontaktuson át a zavarjelentő berendezést befolyásolja (4. ábra). Mivel a felvett esetben ebben az időpontban változott jelentések nem vitetnek át, a CD relé (3. ábra) nem reagálhat, mert az adásellenőrző relé ebben a helyzetben az egyenáram adott polaritásával egyezik, azaz a feltüntetett állapotban az X relé gerjesztve és így a C-L kontaktus nyitva és a CD relé beesett helyzetben volna. Ennek következtében a CD4 kontaktus zárva marad, úgyhogy a zavar a késleltetési idő lefolyása után jelentve lesz. Ha azonban valamely átvitt jelentés elismeréseként, a szabályos váltakozó, áramú impulzus zavaró befolyások folytán kimaradna, akkor, az egyenáramú impulzus adóállomásán a vevőszerv és a kapcsolóeszköz nem fog működni, aminek az a következménye, hogy az CX, Y) impulzuskapcsoló-relék áramköre tartósan zárva marad és az egyenáram impulzus nem kapcsoltatik ki. A szakaszos kapcsoló-berendezések, illetve reléláncok ebben az esetben nem továbbíttatnak szakaszosan. A zavar a rajzon fel nem tüntetett eszközökön át ebben az esetben is jelentve lesz. A példaképpen feltüntetett találmány lehetőséget nyújt arra, hogy az un. üresállásokban, vagyis azokban a . kapcsolóállásokban, melyek jelentésekkel nincsenek lefoglalva és tartalék-állásokként a további kiépítéshez szolgálnak, vizsgáló helyzeteket létesítsünk, melyekben minden egyes átfutásnál oly polaritású egyenáramú impulzus kapcsoltatik be, hogy azt a szuperponált váltakozó áramú impulzussal ki kell egyenlíteni és ezekben a helyzetek-
