143446. lajstromszámú szabadalom • Rezgésmérő készülék mechanikus rezgések mérésére

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.446. SZÁM 42. k. 1—7. OSZTÁLY - Se—521. ALAPSZÁM Rezgésmérő készülék mechanikus rezgések mérésére A Magyar Állam, mint Szepessy Sándor, Hajdú János, Barabás Miklós és Patak Gyula mérnökök jogutódja, Budapest. A bejelentés napja: 1954. augusztus 17. Mechanikai rezgések vizsgálatánál • elsősorban, a frequenciáját, amplitúdóját, sebességét és gyorsulását kell mérni. A mérendő' értékek közül egyiket regisztrálva, a másik kettő ebből számítással vagy mérőberendezéssel leszármaztatható. Mindkét módszer a dolog természeténél fogva több kevesebb pontatlanságot visz be a leszármaztatott raenynyiségek értékébe. A legtöbb rezgésmérő az utat az idő függvényében, illetve amplitúdót a frequencia függvényében regisztrálja. Az így regisztrált függvényből kétszeres differenciális alapján kaphatjuk meg a gyorsulást az idő függvényében. A legtöbb esetben — különösen számítás, vagy ellenőrzés szempontjából — erre a függvényre van szükség, mert gyorsulás és tömeg isimeretében, a működő erő számszerű értékét kapjuk meg. A rezgésmérők általában úgy működnek, hogy egy kis lengő tömeget a mérendő testtel szoros kapcsolatba hozunk. A mérendő test rezgésszámát -'átvevő lengő rendszer lengéseit közvetlenül regisztráljuk elhaladó papir vagy filmszalagra. Másik módszer, hogy a mechanikus rezgést átalakítjuk induktív -«agy kapacitív úton villamos rezgésé, vagy tükör segítségével fényrezgéssé és katódsugár vagy hurkos oszcillográf segítségével regisztráljuk. Valamennyi lengő tömeggel működő rezgésmérő hibája, hogy önlengésszámmal rendelkezik és a lengőtömeg nagyságától és rugóerejétől függően változórezonancia görbéje van. A lengőtest tömege a mindenkori technikai színvonal függvénye, de még korszerű.készülék esetén is aránylag nagy. Az újrendszerű rezgésmérő előnyei a következők: 1.) Lengő tömege az általunk ismertekhez képest a legkisebb. Ennek következtében rezonancia görbéje annyira lapos, hogy közel egyenesnek vehető és önrezgésszáma minimális. 2.) Semmiféle olyan alkatrészt nem tartalmaz, amelyek a használat során anyagkifáradási jelenségek következtében jellegüket megváltoztatják (pl. rugók). A rezgésmérő önrezgésszáma tehát a használat során nem változik. További előnye a műszernek, hogy a lengő tömeg azonnal regisztráló szerkezet is. 3. A műszer közvetlenül gyorsulásokat mér, így minden transzformáció nélkül közvetlenül használható a fellépő erők mérésére. Fent ismertetett előnyük alapján a műszer alkalmas valamennyi mechanikai rezgés mérésére. Felhasználható többek közt szerszámgépek rezgéseinek mérésére, ahol a rezgés nagysága a megmunkálandó alak pontosságára hat ki, továbbá geodéziai kutató műszerként föld rétegeződések megállapítására. Jól alkalmazható felvonók, vontató járművek felgyorsulásának mérésére. Periodikus lökésnek kitett alkatrészek, pl. járművek egyes alkatrészeinél fellépő törőerők mérésére különösen alkalmas. Ugyanez vonatkozik osztályozók rázóműveinek mérésre is. (Szén, mag, liszt osztályozók, rosták, stb.) A műszert egészen kis helyszükséglete alkalmassá teszi térbeli rezgések felvételére is. Ebben az esetben annyi műszert kell használnunk, ahány irányú komponenst akarunk felvenni. A regisztrálást ilyenkor legmegfelelőbben többsugaras osz^ eillográffal végezhetjük el. A készülék egyik kiviteli formája az 1. ábrán látható. Az 1. alaplapra fel van erősítve a 2. érzékelőcső a 3. felerősítő bilincsek által. Az érzékelőcsőből két beforrasztott elektróda 4. útján csatlakozik az &'. kivezetésekhez. Az 1. alaplapra van felerősítve a 6-os menetcsap, amelyhez meneten keresztül csatlakoztathatjuk a 7 a, b, c tapintófejeket. Az egész rezgést mérő berendezés a 8. csőházba van beerősítve, amely a készüléket mechanikai behatásoktól védi. A rezgésmérő működése a következő: A vékony lemezből készült kistömegű (1). alaplapra mereven rögzített (2) kapilláris üvegcső az alaplapon keresztül veszi át a rezgést. A rezgés hatására a kapillárisban levő higany és savcseppek ugyancsak rezgésbe jönnek. A rezgés következtében a. higanycseppek alakja deformálódik és felületük megváltozik. A rezgés megszűntével a cseppek visszanyerik eredeti alakjukat. A higany és savcseppek közfalai sorbakapcsolt kondenzátorokat alkotnak. A sav és fém felületén villamos töltések halmozódnak fel. A felületváltozás hatására, vagyis a kondenzátor kapacitásának megváltozására a ki-