143437. lajstromszámú szabadalom • Berendezés katódsugaras távolbalátó adó- és vevőkészülék szinkronizálására és a képmező megvilágításának egyenletessé tételére

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.437. SZÁM 21. a1

. 35. OSZTÁLY — MA-397. ALAPSZÁM Berendezés katód-sugaras távelbalátó adó- és vevőkészülék szinkronizálására és a képmező megvilágításának egyenletessé tételére A Magyar Állam, mint a feltaláló dr. Magyari Endre gépészmérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1953. június 9. Távolbalátó vevőkészülékeknél fontos követelmény a képmező teljesen egyenletes világossága. A képmező világosságának egyenlőtlenségei ugyanis a vett képpontok világosságértékeire szuperponálódnak és ennélfogva a képet zavarják. A képmezőmegvilágítás egyenletesebbé tételét eddig a sorváltásos képösszerakási rendszerrel akarták elérni, amelynél a fénypontot minden kép összerakásánál a megelőző kép két sora közé eső vonal mentén vezetik végig. Emellett a képet leíró katódsugarat a kép szélesség- és magasságirányában a vevőkészülék egy-egy fűrészfoggenerátoranak áramával mozgatják. Az adókészülék e generátoroknak az adókészülék megfelelő generátoraival szinkronizmusban tartására egy-egy szinkronizáló jelet, továbbá a katódsugár által keltett képpont fényességének a katódsugár — kb. tízszeres sebességű — visszafutása alatti kioltására egy kioltójelet sugároz ki, amelyeket a vevőben a képáramról le kell választani és a mondott célra kell hasznosítani. Ez a megoldás tehát bonyolult berendezést igényel. A képmező egyenletes megvilágítása és a szinkronizálás feladata együttvéve sokkal egyszerűbben oldható meg a találmány alkalmazásával. A találmány szerint a katódsugarat a kép leírása alatt és a visszafutás alatt is állandó sebességgel mozgatjuk, úgy mint az ismert eljárásnál, azonban a viszszafutás sebességét a találmány szerint a másik sebességgel egyenlőre választjuk és a képpontnak egy sor letapogatása alatti függőleges eltolását a sugárátmérő felével egyenlőre vesszük. Ezáltal egyenletes világosságú képmezőt kapunk anélkül, hogy kioltóimpulzust kellene az adókészülékből kibocsátanunk. A szinkronizálás feladatát pedig a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy az adóval egy képváltásfrekvenciájú és egy sorfrekvenciájú szinuszhullámot sugároztatunk ki, amelyeket az adóban és a vevőben is — önmagában véve ismert módon — egyenlőszárú háromszögekből álló hullámmá alakítunk át és a régebbi megoldásoknál használt fűrészrezgésekhez hasonlóan a letapogató katódsugár vezérlésére használunk fel. A találmányt részletesebben a rajzmelléklettel kapcsolatban ismertetjük, amelyen az 1. ábra az ismert megoldásoknál alkalmazott fűréssfogalakú vezérlőimpulzusokat, a 2. ábra a találmány, szerint alkalmazott egyenlőszárú háromszögalakú rezgéseket mutatja, a 3. ábra a találmány alkalmazásának eredményét magyarázza. Az 1. ábrán jelzett ts idő alatt a katódsugár a távolbalátón továbbított K kép egy sorát írja le, tv pedig az az idő, amely alatt a katódsugár a sor leírása után a következő sor elejére visszafut. A visszafutás alatt, mint ismeretes, a sugár ki van oltva, kép tehát nem keletkezik. A találmány szerint a 2. ábrán látható egyenlőszárú, háromszögalakú rezgéseket használjuk a katódsugár vezérlésére; a ts időköz és a tv időköz egyenlő, fénykioltás nincs. A modulálatlan fényvonal tehát egyenletes világosságú. A 3. ábrán látható, hogy azokon a helyeken, ahol a visszatérő vonalszakasz a megelőzőt fedi, háromszögalakú fényesebb képfelületek keletkeznek, amelyek a képmező megvilágítását egyenlőtlenné teszik. Ez az egyenlőtlenség megszűnik, ha a találmány szerint a katódsugár D eltolását a d átmérővel egyenlővé tesszük, mert a hároniszögalakú fényes területek összeolvadnak és összességükben az egész képmezőt hézag és túlfödés nélkül egyenletesen beborítják. A háromszögalakú hullámvonalat úgy az adó-, mint a vevőkészülékben megfelelő frekvenciájú sinus-alakú áramból állítjuk elő, önmagában véve ismert módon. Ebből a célból az adóállomáson két sinushullámot állítunk elő és sugározunk ki. Ezek egyikének frekvenciája a képváltásfrekvenciával (pl. 25 Hz), a másiknak frekvenciája pedig a sorfrekvenciával (pl. 8000—12 000 Hz) egyenlő. E két felhullámok nélküli rezgés az adó által kisugárzott rezgésspektrumban a hangrezgések tartománya alatt és fölött helyezkedik el.^ Az adó- és vevőoldali katódsugár szinkron mozgatásához tehát sem fűrészfoggenerátorokra, sem ezeket szinkronvezérlő szinkronizáló jelekre nincs szükség. Az adóban és a vevőben a katódsugár letapogató mozgásának előidézéséhez szükséges háromszöghullám ugyanis a fenti két sinushullámból, az adóban és a vevőben előállítható és a közös eredet a szinkronizmust is