143430. lajstromszámú szabadalom • Röntgenkészülék mozgó besugárzásra

Megjelent 1957. március hó 1-én. f; ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.430. SZÁM 30. a. 1—7. OSZTÁLY — HU —48. ALAPSZÁM Röntgenkészülék mozgó besugárzásra A Magyar Állam, mint Huszár László röntgentec iinikus feltaláló budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1951. szeptember 4. A röntgensugaras gyógykezelésnek annál a fajtájánál, amelyet álló besugárzásnak nevezhetünk, a kezelés alatt a kezelendő személy és a röntgensugár, illetve a röntgensugár forrása, a röntgencső, viszonylag nyugalomban van. Ennek az a hátránya, hogy a röntgensugár a bőrfelületnek mindig ugyanazon a pontján halad át és így közismert módon arra káros, roncsoló hatást fejt ki. Ennek a káros hatásnak kiküszöbölését célozza az ismert mozgó besugárzás, amely abban áll, hogy kezelés közben a röntgensugár amely természetesen a kezelendő gócon mindig áthalad, a góc, mint forgáspont körül elfordul úgy, hogy mindig más és más bőrfelületrészen halad át. A bőr által elnyelt sugármennyiség tehát nagyobb bőrfelületen oszlik el és így a káros hatás csökken. A mozgó besugárzás ismert kivitelei a rotációs-, az inga- és a konvergens-kezelés. A rotációs-kezelésnél a páciens egy forgószéken ül úgy, hogy a kezelendő góc a függőleges forgástengelybe esik, a gócra irányított röntgensugárnyaláb helyben áll. Az inga-besugárzásnál a pacienst fekvő helyzetben vízszintes tengely körül forgatják, a röntgensugár-nyaláb pedig egy, a forgástengelyen átmenő síkban, a kezelendő góc, mint forgáspont körül lengő mozgást végez. Mindkét előbbi kezelésnél divergens sugárnyalábot alkalmaztak. A sugár energiájának egy része tehát nem a gócra, hanem azzal szomszédos szövetrészekre irányul és ezért kárba vész, sőt káros hatású. A konvergens-kezelésnél konvergens sugárnyalábot alkalmaznak, amely tehát teljes egészében a kezelendő gócra van irányítva, miközben a páciens mozdulatlan, a röntgensugár-nyaláb pedig a kezelendő góccal koncentrikus gömbsüveg felületére írt spirálvonal mentén haladva, egymásután a gömbsüveghez tartozó összes gömbsugarak helyzetét elfoglalja. ' A találmány tárgya mindezektől eltér és emellett ezek hátrányait elkerüli. A találmány szerinti készüléknél ugyanis a röntgensugár-nyaláb egyidejűleg két egymásra merőleges tengely körül végez lengő mozgást, amelyeket főmozgásnak, illetve Inellékmozgásnakl nevezhetünk. Az egyik tengely, amely körül a főmozgás nagyobb — egész 360°-ig terjedő nagyságú — szögben történik, előnyösen a test hossztengelye; az erre merőleges mellékmozgás tágassága kisebb, előnyösen a középhelyzettől jobbra és balra kb. 20—20°. A kezelés közben természetesen a röntgensugár állandóan a kezelendő góc felé irányul és a kezeléshez konvergens sugárnyalábot használunk. A találmány tárgya'a fenti eljárás végrehajtására való röntgenkezelő készünk. A fentiekből már következik, hogy a rotációsakezelésnél az (R) keresztmetszettel jelzett röntgensugár a test felületen egy vonalat "ír le úgy, ahogyan azt az 1. ábra síkba kiterítve mutatja. A haladás az álló besugárzással szemben nyilvánvaló, mert a káros hatás nem egy pontban jelentkezik, hanem volanalakú nagyobb bőrfelületen oszlik meg. Az inga-besugárzásnál ez a vonal a testet •körülvevő szalaggá szélesedik a 2. ábra szerint. Ez további haladást jelent a bőrfelület megkímélése tekintetében. Mindkettőnek hátránya azonban, hogy divergens sugárnyaláb alkalmazása folytán feleslegesen sok testrészletet érint. A konvergens-kezelésnél a káros hatásnak kitett bőrfelület köralakú (3. ábra), a káros hatást a konvergens sugárnyaláb alkalmazása csökkenti, azonban a bőrfelület nem lehet olyan nagy, mint az ingabesugárzásnál, mert ha a sugárzást nagy bőrfelületre akarjuk elosztani, akkor olyan nagy sugarú kört kell vennünk, hogy a sugár külső helyzetei a merőlegestől igen nagy szöggel térnek el, a ferde sugarak pedig egyrészt igen nagy utat tesznek meg a testben és emiatt gyöngülnek7 másrészt pedig a szélső állásban a röntgencső aránylag közel kerül a bőrfelülethez és ennélfogva káros hatása fokozódik, a kezelendő gócban kifejtett hatáshoz képest. A találmány szerinti készüléket használva a kezelés hatásának kitett bőrfelületet és a sugárnak a bőrfelületen megtett útját a 4. és 5. ábra mutatja. Mint már fentebb említettük, az (R) keresztmetszetével jelölt röntgensugár, mialatt a főmozgásnak megfelelő a—b utat megteszi, közben mellékmozgásként az a—c irányban az a—b irányra merőleges kilengéseket is végez. Az eredő moagás vagy a 4. ábra szerinti zegzugos, vagy az 5. ábra szerinti meander szalag alakú lehet. A találmány szerinti készülék használatának előnye a korábbi konvergens-kezeléssel szemben, hogy kisebb sugárferdeséggel dolgozhatunk ugyanakkora, sőt sokkal nagyobb bőrfelület igénybevétele mellett; a rotációs