143429. lajstromszámú szabadalom • Lengő féltengelyekből álló hajtótengely gépkocsikhoz
Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.429. SZÁM 63. c. 8-36. OSZTÁLY — Ha-438. ALAPSZÁM Lengő féltengelyekből álló hajtótengely gépkocsikhoz Dr. Hanzelka Boleslav mérnök, Koprivnice A bejelentés napja: 1956. január 11. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1955. január 15. Egyes gépkocsitipúsoknál oly hajtótengelyeket használnak, amelyek két lengő féltengelyből tevődnek össze és ezek hajtását két kúpkerékpár végzi. Ilyen módon mindegyik féltengelyhez külön fogaskerékhajtás tartozik, amelyek állandó (változatlan) lassítóáttételler működnek. Ha ezek a féltengelyek a kúpkerékhajtás kisebbik fogaskerekével koncentrikus hengerfelület mentén végzik lengő mozgásukat, akkor a hajtótengelyeknél nem kell csuklókat alkalmazni. Ez esetben ugyanis a csuklót a kiskeréknek a tányérkeréken való legördülése helyettesíti. Ismeretes továbbá olyan hajtótengely-elrendezés, amelynél a szokásos egyoldalas hajtást alkalmazzák és a féltengelyek a hajtókiskerekekkel koaxiális csapok körül végzik lengő mozgásukat. Ez esetben a differenciált a tányérkeréken kívülről erősítik meg. A szemben lévő, a kiskérék tengelyének meghosszabbítását metsző tengelyen ilyen megoldásoknál a tengelyek metszési pontjában oly csuklót kell alkalmazni, amely lehetővé teszi ennek a szembenfekvő tengelynek a lengő mozgását. A fentiekben ismertetett lengő féltengelyek hátránya az aránylag nagyméretű keresztirányú eltolódás, tehát a nyomtáv megváltozása, miáltal a rugó játéknál a gumiabroncsok az úttesten súrlódnak és így kopnak. Az efféle szerkezetek készítésénél az utóbbi időben arra törekszenek, hogy a féltengelyek forgáspontja lehetőleg alacsonyan legyen, miáltal a nyomttáv említett változása tehát a gumiabroncs csúszása csökkenthető. A jelen találmány szerint a feladatot oly módon oldjuk meg, hogy a lengő féltengelyek hajtására a hajtótengelynél a magábanvéve ismert hipoidkerék-hajtást alkalmazzuk, amelynél a hajtó kisfogaskerék bizonyos határokon belül a tányérkerék tengelye felett vagy alatt is elhelyezhető. Azáltal, hogy a hajtó kiskereket a tányérkerék mértani tengelye alatt helyezzük el, a féltengelyek lengési középpontja egyszerű módon a tányérkerék középpontja alatt helyezhető el. A csatolt rajz a találmány példaképpen választott kivitelét az 1. ábrán részleges oldalnézetben mutatja, a 2. ábra pedig részleges felülnézet. A rajz két lengő féltengelyből összetett haj főtengelyt mutat. A rajz szerinti hajtótengelynél az 1 és 2 lengő féltengelyeket a 3, 4 ill. az 5, 6 hipoid-kúpkerékpárok hajtják. A jármű rugózásánál a két féltengely a 8 darabbal a tányérkerék középpontja vagy mértani tengeley alatt elhelyezett 7 csapok körül leng, amelyek a 4 és 6 hajtókerék ékkel egytengelyűek. A 9 kerék felfelé vagy lefelé irányuló lengő mozgásánál a féltengelyek tehát a 4 és 6 kisfogaskerekek tengelyei körül fordulnak el, miközben a 'ó és az 5 tányérkerék^ ezeken a kiskerekeken legördül. A találmány szerinti kialakítás a féltengelyek egyoldalas hajtásánál is alkalmazható, amiről a bevezetésben már említést tettünk. A féltengelyek forgáspontja mindkét esetben, tehát mind a rajz kapcsán leírt kialakításnál mind pedig az egyoldalas hajtásnál a középvonal alá kerül és pedig anélkül, hogy a jármű legmélyebb pontja és a talaj közötti távolság csökkenne. Szabadalmi igénypontok: 1. Két lengő féltengelyből álló haj tótengely gépkocsikhoz, hipoid-kúpkerékhajtással, amely hajtótengelynél a hajtó kiskérék tengelye a tányérkerék középpontja alatt van, azzal jellemezve, hogy az (1, 2) lengő féltengelyek a hipoidhajtás (4, 6) kiskerekeinek tengelyei körű) végzik lengő mozgásukat. 2. Az 1. igénypont szerinti hajtótengely gépkocsikhoz, azzal jellemezve, hogy mindkét ( \, 2) lengő féltengelynek saját hipoidkerék hajtása van. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2550. Terv Nyomda. 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
