143426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidhártya előállítására, elektrolitikus kondenzátorokhoz

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ^ SZABADALMI LEIRAS 143.426. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — GO-476. ALAPSZÁM Eljárás oxydhártya előállítására, elektrolytikus kondenzátorokhoz dr. Gíós Károly a IV. ker. Ált. Műszerjavító KTSz. tagja. Budapest. A bejelentés napja: 1955. október 10. Elektrolyt kondenzátorok gyártásának alapvető folyamata a kondenzátor dielektrykumának előállítása, az anódként használt fólia úgynevezett formálása. A formálás a megfelelő elektrolyt oldatban elektrolyzis útján történik. Kétféle formálási eljárás ismeretes, az állóformálás és a mozgóformálás. Az előbbinél az anódlemezeket keretre feszítik, a gyártandó kondenzátorok kapacitás értékének megfelelő hosszakban. Ezután kerülnek az elektrolyt-oldattal töltött, leggyakrabban alumíniumból készített merítőkádakba, ahol feszültségnek rákapcsolása után annak fokozatos növelésével egészen a gyártandó kondenzátor csúcsfeszültségének megfelelő mértékig állítják elő a fólián a kondenzátor dielektrykumaként szolgáló oxydréteget. Ez az eljárás rendkívül lassú, mivel az oxydréteg képzése nagy áramerősséget igényel, viszont az áramerősségnek a formálás folyamán történő és a réteg kialakulásától függő csökkenésével a nagyteljesítményű áramforrás nem használható ki teljes egészében. A fenti módon gyártott kondenzátorok előnyei viszont, hogy a dielektromos oxydréteg maszszív felépítésű, tömör hártya képződik és így minőségileg kifogástalanabb kondenzátorok állíthatók elő, mint az alább ismertetett, úgynevezett mozgó formálási eljárással készültek. A mozgó formálásinál az anódként használt fólia folyamatosan fut végig több kádon, állandó áramerősség és a kívánt formálási feszültség beállítása után. így az elektrolyt-oldatba való befutási helyen az áramerősség magas értéket vehet fel, ami a formálási folyamatot lényegesen meggyorsítja, tehát viszonylag kisebb áramforrással is meglehetős nagymennyiségű gyártás érhető el. Mozgó formálással készült lemezből előállított kondenzátorokat azonban éppen az oxydréteg tökéletes kialakítása végett hosszú ideig tartó utóformálási eljárásnak kell alávetni. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az általában eddig használt és fent leírt álló és mozgó formálási eljárások kombinációja és így mindkét eljárás előnyeit egyesíti, az áramforrás lehető legjobb kihasználása mellett. A formálókeretre a kívánt kapacitás értékének megfelelő hosszakban vágott anód-fóliák felrakandók. Az így elkészített keretek a formálókádba meri tendők, de csak olyan mélységig, hogy az áramerősség az áramforrás által megengedhető maximális határt elérje. A továbbiakban a keretek egy csigasorból álló szerkezettel a kádba fokozatosan és folyamatosan merülnek be, figyelemmel az áramerősség határértékére mindaddig, amíg a teljes föliahossz az elektrolyt-oldatba be nem merül. Teljes bemerülés után a fóliák a kívánt feszültségen maradnak, az áramerősség a szigetelőréteg alakulásától függően, fokozatosan csökken, addig, míg a visszáram a 0,05 mA/uF. értéket nem éri el, A fent leírt módon készített dielektromos oxydréteg olyan nagyfokú stabilitást mutat, hogy az ezzel az eljárással készített, fóliával előállított kondenzátorok másodlagos utóformálása általában 60—120 perc között van. Fenti eljáráshoz elektrolyt-oldatként használandó az általában használt ammóniumboraxos destillált víz némi organikus savval gyengén savanyítva, de használható hozzá bármely szabadalmi eljárásokból ismert oldat is. A fenti eljárásnál a kádak képezik a negatív sarkot és a fóliáknak a kádból kiálló részére erősítik az áramforrás pozitív sarkát. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás dielektrykumként szolgáló oxydréteg kialakítására azzal jellemezve, hogy a keretet, melyre a fóliákat ismert módon vágott hosszakban felerősítik, áram alatt fokozatosan és folyamatosan merítjük a formálókádba, oly módon, hogy a feszültség és áramerősség arányos legyen a bemerítés sebességével és az áramforrás által leadott m aximális telj esi tménnyel. 2. Az 1. igénypont szerinti formálás foganatos!— tási módja azzal jellemezve, hogy az elektrolyt-oldatot tartalmazó kád vezető anyagból, fémből (alumíniumból) készül és a kád képezi a negatív sarkot. 3. Az 1. és 2. pontokban leírt eljárás kiviteli alapja azzal jellemezve, hogy a formáláshoz hasz-» nált kád anyaga nem vezető, pl. üveg stb. és a nem vezető kádba helyezett fémlemezek képezik a negatív sarkot. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2550. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre.