143410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép beszövéses műfoltok készítésére

Megjelent 1957. március hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.410. SZÁM * • * 52. a. 17-32. (3 d). OSZTÁLY — Ba—975. ALAPSZÁM Eljárás és gép beszövéses míífoit készítésére Bankó László, beszövéses műfoltozó, Szolnok. A bejelentés napja: 1955 december 31. Különböző ruhaneműeken, tehát pl. kábátokon, nadrágokon, stb. gyakran kell műfoltokat készíteni, melyek célja a szakadt vagy másképpen sérült részek kijavítása, vagy pedig a ruha kifordítása következtében eltüntetendő folytonossági hiányok rendbehozatala: E munka elvégzésére már több eljárás ismeretes. Az egyik javaslat szerint a sérült részt keretbe feszítik és másik szövetdarabból kivágott szálakkal töltik ki, hasonlóan ahhoz az eljáráshoz, amelyet harisnyák javításánál „stoppolás"-nak neveznek. Ez az eljárás azonban egyrészt hosszadalmas, másrészt a javítás természetesen nagyon csúnya és feltűnő, mert ilyen munkával nem lehet a gyári szövést utánozni. Ezért a többi ismert: eljárásnál a szövet keretre feszítése után ugyanolyan szövetből kivágott, a lyuknál nagyobb foltot tesznek a javítandó helyre és ennek szélét, tehát a folt. szélét kirojtozzák, majd pedig a folt ily módon szabaddá vált szálait a szövetbe viszik be. Ennek az eljárásnak sok változata ismeretes, de az erre vonatkozó szakirodalom is beismeri az eljárás igen nagy hátrányait. így pl. ha a sérülés a ruhanemű szélén, vagy pl. hajtás közelében van, a keretié feszítés csak nehezen és tökéletlenül sikerül; a kibontott szálak könnyen öszfzekuszálódnak, ha pedig mégis sikerül a folt kibontott szálait a szövetbe rendesen bevinni, ezen a helyen kétszer annyi szál van, mint a többi helyeken és a foltozás csúnya, feltűnően látszik. További hátrány, ;

hogy a kibontott szálaknak a szövetbe váló bevitele még gyakorlott embernek is nagyon nehéz művelet, miért is az e tárgyú szabadalmak nagy része különleges tükre, ill. készülékekre vonatkozik, amelyek ezt a nehéz műveletet igyekszenek megkönnyíteni, de természetesen kevés sikerrel. A. találmány ezt az ismert eljárást elsősorban azzal javítja meg, hogy nem csak a foltnak, hanem az alapszövetnek, ill. a szövetben készített négyszögletes lyuknak a szélét is kirojtozzuk, tehát a szalajt mindkét szövetdarabnál ki vannak bontva. Ezzel több fontos előnyt érünk el, mert nem szálakat kell szövetbe hevimai, ami nehéz muoifca és csúnya külsőt eredínényge, toaofsm szátokat teeH egymással összeszőni, ami könnyű, gyors és töké-' letes eredményt adó munka, mert a foltozás a szövet jobboldalán tényleg láthatatlan. A folt és az alapszövet szálai .ugyanis olymódon szövődnek egymásba, mint a szövőszéken végzett munkánál, ami a javítást teljesen láthatatlanná teszi. A találmány további- fontos tökéletesítése, hogy a munka megkezdése előtt az alapszövet kibontott szálainak végét sávval, főleg papírsávval leragasztjuk, amivel a kúszálódást meggátoljuk és lehetővé tesszük, hogy az ismert és tökéletlen kertbe feszítés helyett a szövetet egyszerű készüléken kifeszítve tartsuk. A továbbiakban a találmány még arra is vonatkozik, hogy a szálak öszszeszövése után a folt kibontott (és már beszőtt) szálait vágeiknél szintén átragasztjuk, hogy ilyen módon a szálak tövénél, tehát a szövés helyén az átvarrást (rögzítést) elvégezhessük .és a kész munkát vasalhassuk. A két szálcsoportot ugyanis csak akkor lehet szétfeszíteni és a varrás munkáját rendesen elvégezni,- ha mindkét szálcsoport végei át vannak ragasztva. Javasolták már ugyan a folt beragasztását, ami abban áll, hogy a sérült helyet négyszögletesre kivágjuk, majd pedig hasonló szövetből pontosan ugyanakkora darabot kivágunk, ezt a lyukra teszszük és azután a szövet baloldalára tett ragasztóvászonnál megragasztjuk. Természetes azonban, hogy ez az eljárás teljesen más, mint a találmány, annak egyetlen jellemzőjét sem tartalmazza és tökéletlen is, mert a folt kerülete a szövet jobboldalán feltűnően látszik. A gyakorlati tapasztalat igazolta, hogy a talál-mánnyal oly kitűnő minőségű beszövéses műfoltok készíthetők, amelyek régebben elképzelhetetlenek voltak. A találmányt a csatolt rajzzal kapcsolatosan részletesen magyarázzuk meg, amelyen az 1. ábra a munkaasztalt felülnézetben mutatja a megfelelő vezetékekkel és világító berendezéssel, de a szövet kifeszítésére való gép vagy készülék nélkül. A 2. ábra a munkaasztalra helyezendő gépneK ugyancsak felülnézete és a 3. ábra a gép, valamint a munkaasztal függőleges metszete a III-UI. vatial menitné, aagyofeb léptékfoeji. A 4. átera a saiwefet és a foltot jpiwjJsa közben,