143402. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés
Megjelent 1956. október hó 1-én ___ •—~ ~~ ' : — ... —t —— — -ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.402. SZÁM 36. c. OSZTÁLY — Be—472. ALAPSZÁM Fűtőberendezés Benteler—Werke Aktiengesellschaft Werk Neuhaus, cég Neuhaus. A bejelentés napja: 1955. február 2. Németországi elsőbbsége: 1954. február 9. A találmány olyan fűtőberendezés, amely hőhordozóként gőz halmazállapotú hűtőközeggel, előnyösen freonnal (diklortetrafluoretan C2 Cl2F 4 ) tartható üzemben. Egy ismert ilyenfájta berendezésnél a hőhordozót tartalmazó csőrendszer önmagában teljesen zárt és légüres, úgy, hogy a hőhordozó (a freon), amelynek párolgási hőmérséklete, légköri nyomásnál a szobahőmérséklet alatt van, a csőrendszeren mint telített, vagy kissé túlhevített gőz áramlik át és lecsapódva az elpárologtatóhoz jut vissza. A hőhordozó elpárologtatására gáz-, vagy olajégők szolgálnak, míg a lecsapódás (kondenzációs) a fütendő helyiségben elhelyezett fűtőtestekben (radiátor) következik be. Az effajta fűtőberendezés egyebek mellett még azért is előnyös, mert kis keresztmetszetű csővezetéket igényel és <a kis nyomás alatt a fűtőtestek vékonyfalúak lehetnek. A találmány szerint egyszerű felépítésű és jó hőátadási tulajdonságú berendezést kaphatunk azáltal, hogy az —esetleg radiátorrá egyesített — fűtőelemek, amelyekben a hőhordozó áramlik, két kis keresztmetszetű és vékonyfalú csatornából állnak, amelyeket egész hosszukon, vagy annak egy részén, borda köt össze és hogy ezeket a csatornákat a bordával együtt, hajlítás alkalmazásával, szalagvasdarabból állítjuk elő. A találmány szerint a fűtőelemek egyszerű szerkezetük folytán könnyen előállíthatók s kis idő- és munkafelhasználás mellett gépi üzemben folyamatosan gyárthatók. Minthogy a csatornák a bordával egy darabból vannak, a hőnek a csatornában áramló gőzalakú hőhordozóból a bordához és innen a külső levegőhöz a hőátadás igen jó, mert a sugárzó felület viszonylag nagy és a falvastagság kicsi. A találmány szerinti fűtőelemek a helyiségek fűtésére szolgáló fűtőtestek, ill. radiátorok kialakítására is igen előnyösen felhasználhatók, aminek révén az ismert fűtőberendezéseknél lényegesen egyszerűbb berendezést kaphatunk. A rajzon a találmány különböző kiviteli alakjai vannak feltüntetve. Nevezetesen: az 1. ábra egy fűtőberendezés vázlata, a 2. és 3. ábra égy fűtőelemet mutat metszetben és nézetben, a 4. ábra a 2. és 3. ábra szerinti fűtőelem előállításának közbenső fokozatait mutatja, az 5. ábra és a 6. ábra pedig a fűtőelemekből összetett radiátor két kiviteli alakja. Az 1. ábrán 1 a hőhordozóként szereplő freon közvetett melegítésére való hőkicserélő, 2 a csőkígyó, amelyben a felmelegítendő hőhordozó' áramlik, 3 és 4 a hozzávezető és elvezető cső, 5 és 6 az elosztó csövek, 7 pedig az ezekhez csatlakozó fűtőelemek. Az 1 hőkicserélőben az elgőzölögtetéskor a freonnak átadott meleget ez a közeg a 7 fűtőelemekben a környező levegőnek adja tovább. A 2. és 3. ábra egy fűtőelemet mutat, amely egy nagy keresztmetszetű csőből a középső rész összesajtolása által keletkezett. A két szemközti falrész sima egymáshozfekvéséig folytatott sajtolás folytán a 8a és 8b rétegekből álló 8 borda jön létre, amelynek két szélén vékonyfalú 9 csatornák maradnak szabadon a hőhordozó átvezetésére. A 2. és 3. ábra szerinti kiviteli alaknak megfelelően a 4. ábra szerint a gyártásnál olyan csőből indulunk ki, amelyet szalagvasból folytonos módon, vagyis csőgyártó gépen való. egyszeri átvitel által, a szalag széleinek összehegesztése nélkül állítunk elő. A 8a borda közepe táján levő 10a, 3 0b élek egyesítése a varrathely alatti 11 forrasztócsík révén előnyösen villamos úton történhet. Ezt követően a 8a és 8b rétegeket a 9 csatornákhoz közel egymástól kis távolságban levő 12 pontokban ponthegesztéssel összeköthetjük. Ahelyett, hogy a szalag széleinek összeforrasztását, ill. összehegesztését a cső középrészének kettősfalú bordává saj tolása után végezzük, a hegesztés előnyösen a csőgyártó géppel is történhet, önmagában ismert módon úgy, hogy a hegesztett csövek gyártásánál szokásos. Mindkét esetben célszerű a hegesztési varratot a bordát képező egyik falrész közepe tájára helyezni. A 4. ábrán azok a különböző alakok láthatók, amelyeket a csőgyártógépen hosszában hegesztett cső a találmány szerinti eljárás során felvesz. Az 5. ábra szerinti radiátor U alakúra hajlított fűtőelemekből áll, amelyeknek szárai egy 13 elosztó csővel vezetőén össze vannak kötve. A 6. ábra szerinti radiátor kigyóalakban meghaj-
