143392. lajstromszámú szabadalom • Poralakú nitrifikáló baktériumtenyészetek talajoltás céljaira
ű Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.392. SZÁM 45. 1. OSZTÁLY — Wa—50. ALAPSZÁM Poralakú nitrifíkáló baktériumtenyéssetek talajoltás céljaira Bejelentő: Wack Géza mikrobiológus, Budapest A bejelentés napja: 1955. június hó 25. Ismeretes, hogy a talajban nagy számban találhatók olyan mikroorganizmusok, melyek a levegő nitrogénjét lekötve és a növényzet számára felvehető állapotba hozva a talaj termőképességét növelni képesek. Vannak szabadon élő nitrifikáló talajbaktériumok; a Rhizobiaceae csoportjába tartozó baktériumok (rhizobiumok) pedig a pillangósvirágú növények gyökerein előforduló gumócskákban találhatók és itt, gazdanövényükkel szimbiózisban élve fejtik ki hasznos tevékenységüket. A század elején jelentek meg az első talaj oltóanyagok kereskedelmi forgalomban, többnyire lapos tenyészedényekben, agar táptalajon. Az agar felületén lévő baktériumréteget használatkor vízzel többszörösen lemosták és az így kapott baktériumszuszpenzióval a vetőmagot közvetlenül vetés előtt alaposan megforgatva beoltották. Poralakú oltóanyagok is ismeretesek. Ezek megfelelő baktérium szuszpenzió val beoltott steril talajporok, melyeket inkubálás után lassan beszárítanak. Az agaros oltóanyagok nagy hátránya, hogy a'z_ oltott, nedves vetőmag összeragad és — különösen aprómagvak vetésénél — csomósán esik ki a vetőgépből, így a vetés egyenetlen lesz. Eltarthatóságuk ideje is erősen korlátozott. A poroltóanyagok hátránya, hogy a rhizobiumok nehezen bírják a lassú szárítást és így a poralakú, teljesen száraz oltóanyagok hatásukban mélyen alatta maradnak az agaros oltóanyagoknak. Nagy mennyiségben való üzemi előállításuk nehézkes és emellett sterilen dolgozni lehetetlen. Kísérleteket végeztem annak megállapítására, hogy milyen, körülmények között ideális a liofilezés és hogy a liofilezett baktériumok a talajba oltva — közbeiktatott kultúra nélkül is — megfelelőképpen szaporodnak-e. Ez a liofilezett poroltóanyag használhatóságának fő kritériuma. A kísérletek azt igazolták, hogy a liofilezett oltóanyag mind laboratóriumi, mind szabadföldi kísérletekben megfelel a követelményeknek. Kiküszöböli az eddig ismert módszerek hibáit, tetszés szerinti ideig eltartható, a vetőmagra jól tapad, virulencia szempontjából az agaros oltóanyag mellett áll. A rhizobiumok számára optimális táptalaj keresésekor azt találtuk, hogy ugyanazon táptalajban baktérium növekedési faktorok, célszerűen B12 vitamin jelenlétében a baktériumtörzsek többszörösen jól növekednek. A találmány tehát olyan poralakú talajbaktériumkészítmény, mely B12 vitamin tartalmú, növényi eredetű táptalajban liofilezve van. A találmány szerinti készítménnyel elérjük, hogy a baktériumok a talajba kerülve, a fiatal csíra fertőzésének ideje alatt nagyobb hatásfokkal működnek. A találmány szerinti liofilezett termék steril talkumporral elosztva kerülhet gyakorlati alkalmazásra. Az alábbiakban a találmány részleteinek szemléltetésére kiviteli példát közlök a szója vetőmag oltásához: 200 g. szójalisztet autoklávban 110 C°-on 2 liter vízben 60 percig főzünk, majd centrifugáljuk. A tiszta főzethez hozzáadunk: 100 g kristálycukrot (0,5%) 20 g K,HP04 (0,1%) 20 g NaCl (0,1%) 2 g MgS04 . 7HaO (0,01%) és 20 gamma B12 vitamint (1 gamma/liter) pH 6,0 — Víz ad 20 liter. Sterilezés 120 C°-on 30 percig. Az így előállított táptalajt oltjuk a megfelelő rhizobium törzzsel (Rhizobium japonicum). 4 napig 25 C°-on levegőztetve fermentáljuk. A kapott baktériumszuszpenziót centrifugáljuk és az anyagot 200 kcm., 0,01 gamma/kcm B12 vitamint tartalmazó 1%-os steril szőj alisztfőzetben vesszük fel, majd alaposan felrázzuk, míg homogén szuszpenziót kapunk, melyet vékony rétegben, előzőleg sterilezett tálcán liofilezünk. A kapott liofilizátumot keverőedényben 10 kg, előzőleg 160 C°-on 2 óra hosszat sterilezett talkumporral eldörzsöljük és keveréssel homogenizáljuk. Egy 100 g-os adag 1 kat. holdra szükséges szója vetőmag oltásához elegendő. Másfajta oltóanyagok előállításához az eljárás fentiekkel azonos, csak az oltáshoz használt baktériumtörzs változik. A iialálmány szerinti poroltóanyag használatával az eddigi tapasztalatok alapján 20—40%-os terméstöbblet érhető el.
