143387. lajstromszámú szabadalom • Vonalszaggató rajzeszköz

Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.387. SZÁM 70. e. OSZTÁLY — Sa—873. ALAPSZÁM Vonalsxaggató rajzessköx Szász Marcell technikus, budapesti lakos Bejelentés napja: 1955. augusztus 27. Rajzbeli vonalak szaggatása leginkább kézileg, az írón, vagy kihúzó-toll nyomának nem mechanikusan eszközölt megszakításaival történik. Egyes precíziós rajzszerdobozok ugyan szaggató kihúzótollal is el vannak látva, mellyel e müvelet kivitele mechanizálható, ilyenszerű vonalszaggató, ill. pontozó rajzeszközök mégis nem kedveitek, mert bár a szaggatás egyenletes, folyékony kihúzófesték (tuss, tinta) használata esetén a rajznak szétfröccsenő festékpontokkal való szennyeződésétől lehet tartani, tekintve, hogy a kihúzótollnak az egyes megszakítások után a rajzlapra való visszahelyeződése ütődésszerűen történik; a vonal kezdő és végpontja pedig bizonytalan alakú. Ismeretes már oly rajzeszköz is, mely egy vastag alumínium vonalzó középhasítékának alsó részében egy újabb lemez van elhelyezve, amelyen rácsszerű kivágások vannak. Ezzel azt érték el, hogy azoknak éles és merőleges szélei akadályt képeznek a ceruza vagy kihúzótoll vezetésével szemben. Emiatt a ceruza hegye rövid vonal húzása esetén is lekopik — mintegy elhegyeződik —, a tus pedig a lemez és a papír közé húzódik a kapillaritás-hatás miatt. A vékony lemez igen könnyen átszakad és oldalirányú elmozdulást is ad az egyenes vonalnak. Fentiekkel szemben a találmány tárgyát képező rajzeszközzel ezek a hibák nem jelentkeznek, még pedig azért, mert a hasíték között nem lapos fém, hanem kerekded keresztmetszetű huzal (damil, nylon, egyéb) van kifeszítve. E huzal nem rongálja sem a ceruza hegyét, sem a kihúzótoll köszörült felületét és főleg más mechanikai működése van. A kerekded keresztmetszetű huzal íves emelő hatást fejt ki káros mellékhatások nélkül. Nem koptat, tus, festék nem folyhat alá. Ezenkívül e huzal a hasítekra nem merőlegesen van elhelyezve és ezáltal a ceruza vagy toll oldalirányú elmozdulását megakadályozza. E huzal erős, kopásálló és főleg rugalmas, ami a vonalozást igen megkönnyíti, továl>bá az erőszakos külső behatások esetén megsérült szál könnyen cserélhető. A csatolt rajzon a találmány példaképpeni kiviteli alakjának vázlata van feltüntetve: 1. ábra felülnézet, 2. ábra keresztmetszet, 3. ábra példaképeni vonalminták, 4. ábra huzalkeresztmetszet és részlet nagy léptékben. A rajzon az 1. ábrán egy vagy több (célszerűen egyenletes szélességű) hasítékkal ellátott alaktartó (nem vetemedő vagy gyűrődő) lemez darab van, melyen a hasíték hosszirányára célszerű szög alatt keresztirányban, — a kívánt szaggatást mintának megfelelően ismétlődő osztástávolságokban, — egyes (4) huzaldarabokkal van megszakítva. A 2. ábra „A" vonala mentén vett metszet, melybén a vastagabb vonal a bordaelem (bordaszál) elhelyezkedését jelzi. A 3. ábra vonalszaggatás i .mintákat mutat, melyek közül az egyenletes szaggatása (la) vonal az 1. számú hasíték használata által, a csoportosan ismétlődő, nem egyenletes szaggatású (2/a) vonal a 2. számú hasíték használata által kapható. Ez utóbbi esetben a szaggatásmintának megfelelően, természetesen a (4) borda huzaldarabkák kiosztása sem egyenletes, hanem szabályosan ismétlődő váltakozást mutat. Ez a váltakozás azonos módon egymásra következő szakaszokon belül, természetesen a legkülönbözőbben variálható, miáltal a 3. ábrán feltüntetett szaggatásmintákon kívül ugyancsak a legkülönbözőbb (stb. és nem ábrázolt) szaggatású vonalak állíthatók elő, melyek hasítékai tetszésszerinti számban, közös tartólemezen egyenesíthetők, úgyhogy a íartólemez, az 1. ábrától eltérően háromnál több hasítékkal, esetleg azonban, csupán egyetlen-egyféle bordázatú hasítékkal is készülhet. A szaggatott vonalnak az ilyszerű sablonnal való előállítása egyszerűen úgy történik, hogy a vonalszaggató rajzeszközt (kézivonalzó, háromszögvonalzó, vagy rajzgépvonalzó alakban), a kívánt szaggatásmintának megfelelően bordázott hasítékkal, a kijelölt helyre tesszük és a vonalat egyszerűen a hasitoknak a vonalhoz illesztett éle mentén a közönségesen használatos vonalhúzó rajzeszközzel (irón, vagy kihúzótollal) meghúzzuk, miáltal a rajzeszköz hegye a rácsozást képező huzaldarab-