143378. lajstromszámú szabadalom • Hőmás-hőmérő

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.378. SZÁM 42. c. 1—2. OSZTÁLY — KO-552. ALAPSZÁM Hőmás — hőmérő A Magyar Állam, mint a feltaláló Kocsis László főmérnök, budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1953. október 3. Villamos készülékek hőmérséklete stracioner állapotban a belsejükben hővé alakult energia mennyiségétől és a lehűlési viszonyoktól függ s ezek által egyértelműen meg van határozva. Változó viszonyok között azonban a hőemelkedés bekövetkezéséhez bizonyos hőmennyiség felhalmozódása, tehát idő szükséges. Ennélfogva a készülék pillanatnyi teljesítményfelvétele (állandó ohmos ellenállást feltételezve: pillanatnyi áramfelvétele) nem határozza meg a készülék egyidejű hőmérsékletét, hanem az áramfelvételnek megfelelő hőmérséklet csak bizonyos idő elteltével következik be. Ezen a megfontoláson alapulnak az ún. hőmás-hőmérők; ezek közönséges (higanyos, borszesz, dilatációs stb.) hőmérők lehetnek, amelyeket a vizsgálandó készülék által fogyasztott árammal mindig arányos villamos áram melegít, az általuk felvett hőmennyiség tehát a készülékben fejlődött hőmennyiséggel egyértel^ műen meg van határozva. A hőmérő hőkapacitásának és lehűlési viszonyainak megfelelő megválasztásával tehát elérhető, hogy a hőmérsékletváltozás sebessége a hőmérőnél és á ké'szüléknél ugyanaz, a hőmérő tehát mindig a készülék pillanatnyi hőmérsékletét mutatja. Az ilyen hőmás-hőmérőknek azonban különböző fogyatkozásaik vannak, amennyiben lehűlési viszonyaik nem alkalmazkodnak kellően, illetve csak igen körülményesen alkalmazhatók a vizsgálandó, illetve ellenőrzendő villamos készülék lehűlési viszonyaihoz. A találmány szerint ezt a hátrányt az ismert hevítő tekercset kívül körülvevő második hevítő tekercs alkalmazásával és ezen túlmenően — ha a villamos készülék lehűlési viszonyai nem állandók, —• egy kívül elhelyezett és a készülék üzemviszonyainak megfelelően automatikusan elmozduló hőszigetelő köpeny alkalmazásával küszöbölhetjük ki. A találmányt részletesen a rajzzal kapcsolatban ismertetjük. Äz 1 hőmérő a 2 tartón elhelyezett hevítő tekercs üregében van elhelyezve. A kettő közötti hézag szokásos módon 3 staniollal van kitöltve. A 2 tekercs méretezése olyan, hogy pl. egy villamos motorral sorbakapcsolt áramváltó szekunderjébe kapcsolva, a motor tekercselésének túlárarn melletti igen gyors melegedésénél — mikor a lehűlés elhanyagolható — mutassa helyesen a hőmérsékletet. Ha az ismert hőmás-hőmérőnél a hevítőtekercset az előzők szerint pl. a maximális áram figyelembe vételével méreteztük, azt fogjuk tapasztalni, hogy egy kisebb (pl. a névleges) áramnál nem fogja a motor hőmérsékletét helyesen mutatni, hanem ennél kevesebbet jelez, mert; a hőmás-hőmérő hűlése erőteljesebb, tehát nem azonos a motor hűlési viszonyaival. Ennek a hibának megszüntetése végett a találmány szerint a belső hevítő tekerccsel sorba, vagy párhuzamosan kapcsolt, attól a) meleg átmenetét gátló módon, pl. 7 hőszigetelőfallal elválasztott második 4 hevítő tekercset alkalmazunk, amely az előző tekejcs környezeti hőfokának megnövelése által a hőmás-<hőmérő lehűlését csökkenti. A találmány szerinti külső hevítőtekercs alkalmazásával, vagyis ún. hőmérsékletlépcső létesítése révén a stacioner hőmérsékletnek két különböző terhelésnél való beszabályozása könnyebben és pontosabban elvégezhető, mint csupán külső hőszigeteléssel. A hőmás-hőmérő időállandójának az ellenőrzendő készülékével való egyeztetése pedig a tekercstartók, vagy más alkatrészek, esetleg külön behelyezett tömegek — pl. kicserélhető 5 fémhengerek — hőkapacitásának megfelelő megválasztásával érhető el. A tapasztalás szerint a fentiek értelmében a találmánynak megfelelően beszabályozott hőmás-hőmérő a készülék hőfokát minden üzemállapotban kellő pontossággal niutatja. A külső hevítőtekercsen kívül szükség szerint még megfelelő hőszigetelő köpeny is alkalmazható. A hőmás-hőmérő a találmány szerint még tovább is tökéletesíthető. Az eddigiek ugyanis nem veszik figyelembe azt a körülményt, hogy adott esetben az ellenőrzendő készülék hőveszteségi viszonyai a lehűlési periódusban mások lehetnek, mint a melegedés periódusában, pl. a motornál aszerint, hogy forgás közben, vagy nyugalmi állapotban történik-e a lehűlés.