143367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartalékkatódák készítésére és ily módon készült katóda

Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.367. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY - EE-256. ALAPSZÁM Eljárás tartalékkatódák készítésére és ily módon készült katóda Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest. A bejelentő által megnevezett feltalálók: Gál Imre, Nágel Ferenc és Oldal Endre mérnökök, budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1954. december 31. L-típusú tartalékkatódák aktiválása meglehetős problémát jelent. Az L-katódákkal felszerelt kisütőcsöveket a katóda aktiválása alatt általában elég hosszú ideig kell szivattyúzni, ugyanakkor az aktiválás során az amúgy is igen kényes katódfűtőtest gyakran megsérül. Ezzel együtt az esetleg hibás, beépítésre került katódok meglehetősen drága csöveket, pl. katódsugárcsöveket tehetnek tönkre, a kipróbálás pedig csak a kész, a már csőbe beépített,, kiaktivált katódánál volt lehetséges. Találmányunk fenti hátrányok kiküszöbölését célozza egy újfajta aktiválási, ill. katódkészítési- eljárással. Találmányunk értelmében az aktiválást nem a kisütőcsőbe beépített tartalékkatódokon végezzük, hanem a még be nem épített katódákon, A találmányunk szerinti eljárást részletesebben az 1—2. ábrák kapcsán magyarázzuk. Az ábrákon azonos számok azonos alkatrészeket jelölnek. Találmányunk értelmében a katódákat, célszerűen a fűtőtest nélküli katódákat megfelelő vákuumkályhában helyezzük el, a szokásos módon aktiváljuk, ilyen állapotban a vákuumkályhából kivesszük, majd a fűtőtest behelyezése után építjük be azokat esetleges kipróbálás után a kisütőcsőbe. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a már kiaktivált L-katódák átszerelése a katódák emissziójára nézve semminemű hátrányt nem jelent, ezzel szemben számos előnnyel jár, amint azt már fentebb is említettük, amelyekhez még hozzájárul az, hogy a fűtőtest utólagos beszerelése révén a katódák élettartama is megfelelőbb. Kísérleteink során többezer órás élettartamokat értünk el jó emiszsziós körülmények mellett a fenti módszerrel készült ill. aktivált L-katódákkal. A katódáknak ily módon előre való aktiválása még egy előnnyel járhat. Megfelelő aktiválás után a porózus test elegendő aktiváló anyagot vesz fel egy megfelelő hosszú élettartamhoz és így a külön tartaléktér a katódáról egyszerűen el is távolítható. Ezzel a katód konstrukciója lényegesen egyszerűbb lesz, a fűtőtest közvetlenül a porózus test alatt helyezkedik el közbenső fal mélkül, ami lényegesen jobb fűtőteljesítményeket eredményez, vagyis a katóda kisebb fűtőteljesítménnyel fűthető. Ilyen katódák kisütőcsövekbe szerelve, megfelelő aktiváló anyaggal, pl. a szokásos hármas karbonáttal aktiválva szintén többezerórás élettartamot mutattak. Mint az ábrákból is látható, az eljárás akár lapos, akár pedig hengeres katódáknál is alkalmaznató és végeredményképpen egyszerű konstrukciójú katódákat eredményezhet. Az la, lb, le ábrák egy lapos katóda, míg a 2a, 2b, 2c ábrák egy hengeres katóda példaképpeni készítését tüntetik fel. Az 1. ábrán (4) jelöli a porózus testet, (3) pedig a tartaléktér falát. E fal a (4) porózus testtel együtt egy teljesen zárt dobozt képez, amelyben az (5) aktiváló anyag helyezkedik el. Az így elkészült katódtestet az la ábra szerint, egy az ábrán nem ábrázolt vákuumkályhában helyezzük el, majd a (6) fűtőspirális segítségével, amely akár ellenálláshuzal lehet, akár pedig nagyfrekvenciás fűtőtekercs, megfelelő hőfokra melegítve aktiváljuk. Ezután a katódtestet a vákuumkályhából kivesszük, majd az lb ábra szerint a nyíllal jelölt helyen a (3) falat levágjuk és így a tartalékanyag maradék részét eltávolítjuk. Az aktiválás során ugyanis a (4) porózus test már elegendő mennyiségű aktiváló anyagot vett fel igen hosszú élettartamokhoz is. Ezután a (4) porózus test alatt elhelyezzük a (7) fűtőtestet és a katódát megfelelő, az ábrán nem ábrázolt tartók segítségével a kisütőcsőbe beszereljük. Hasonlóképpen járunk el hengeres katódák esetében is. A 2a ábra szerint a (4) porózus henger üreget megtöltjük az (5) aktiváló anyaggal, majd