143362. lajstromszámú szabadalom • Infravörös lámpa

Megjelent 1956. október hó 1-éri ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.362. SZÁM 21. h. 1-12. OSZTÁLY - Ee-180. ALAPSZÁM Infravörös lámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági Et., Budapest. A bejelentő által megnevezett feltalálók: dr. Kardos Ferenc vegyészmérnök és dr. Molnár József vegyész, budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1953. április 25. Találmányunk tárgya infravörös lámpa és eljárás annak előállítására. Ismeretes, hogy az infravörös lámpák burájuk egy részén visszaverő fém tükörrel vannak ellátva. A tükröket általában a burának a fej felöli végén szokás elhelyezni. Az ilyen tükrök eddig általában alumíniumból készültek. E tükörnek az a szerepe, hogy az infravörös sugarakat visszaverje és ezáltal a lámpa ossz infravörös sugárzása irányítva legyen. Fentiek értelmében a törekvés az volt, hogy a tükör olyan fémből készüljön, amelynek infravörös sugárzással szemben a visszaverőképessége teljes (100%) legyen. Ilyen anyagok alkalmazásának ed­dig általában az szabott gátat, hogy azokat nehéz volt üvegre felvinni, mert azon nem tapadtak. Találmányunk értelmében az infravörös lámpák visszaverő tűkre (bevonata), amely a bura belse­jére van felvive, legalább két fémből, vagy fémöt­vözetből áll, amelyek lehetnek akár rétegekben, akár együttesen felvive. így pl. igen jó eredményt kap­tunk a periodikus rendszer 1/b. (rézcsoport) osztálya féméinek és alumíniumnak együttes felvitelével. A találmány egyik példaképpeni kiviteli alakja értel­mében a lámpa burája belülről először alumínium­mal, majd pedig pl. rézzel lesz bevonva. Az alumí­nium jól tapad az üveghez, míg a réz jól tapad az alumíniumhoz. Ugyanakkor a réz nem volna köz­vetlenül az üvegre felvihető, mert ahhoz nem jól tapad. Fenti kettős rétegű tükör tökélete.s reflexiót biztosít. A bevonat (tükör) előállítása úgy történik, hogy az egyes fémeket együttesen vagy külön-külön pl. izzó wolframspirálisról a burafalra párologtatjuk, majd pedig a nem kívánt helyeken a bevonatot megfelelő savak keverékével, vagy pl. lúgokkal leoldjuk. Megjegyezzük, hogy a fentiekben a találmánynak csupán példaképpeni kiviteli alakjait írtuk le. az igénypontok azonban számos kivitelre kiterjednek. Szabadalmi igénypontok: 1. Infravörös lámpa, jellemezve burája belső fe­lületének legalább egy részén levő, legalább két különböző fémből álló tükröző bevonattal. 2. Az 1. igénypont szerinti lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bevonat réteges. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bevonatot alkotó egyik fém alumínium. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bevonatot alkotó másik fém a rézcsoport egyik fémé. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az üveghez tapadó fém alumínium, míg a másik fém ehhez tapad. 6. Infravörös lámpa, jellemezve burája belső fe­lületének legalább egy részén levő, fémötvözetből álló tükröző bevonattal. 7. A 6. igénypont szerinti lámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fémötvözet alumíniumnak a rézcsoport legalább egyik fémjével alkotott öt­vözete. s 8. Eljárás az 1—7. igénypontok szerinti infravö­rös lámpa előállítására, azzal jellemezve, hogy a fémeket együttesen vagy külön-külön a burára párologtatjuk, majd a bevonatot a nem kívánt he­lyen leoldjuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2295. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom