143361. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai-elektromos jelátalakító
2 143.361 maga mint emelő működik, melynek egyik végpontja a kristállyal érintkezik, másik végpontja pedig valamely szokásos mechanikai áttételi szerkezettel a külső erőhatásnak. van kitéve. A már említett 2. ábra hasonló megoldást tüntet fel. Ennek az elvnek jelentősége abban van, hogy a keletkező elektromos jel energiája nem a mechanikai jel energiájából származik, hanem a mechanikai jel csupán vezérli az elektromos jelet, tehát erősítés lép fel. Az utóbb leírt második esetben azonban ezenkívül közrejátszik még az, hogy a többelektródás erősítőkristály egyik elektromos áramköre vezérli a másik elektromos áramkört. Így tehát az átalakító egyúttal még kétfokozatú erősítő szerepét is betölti. Ennek következtében kellő mechanikai kivitel esetében nemcsak az átalakító érzékenysége lehet magasabb az eddig ismert átalakító nagyobb részének érzékenységénél, hanem lehetőség van arra is, hogy maga az átalakító szolgáltasson akkora elektromos teljesítményt, amely további erősítés nélkül közvetlenül használható. így kiképezhető az itt leírt eszköz hangszedőnek, vagy mikrofonnak, amely megfelelő hallgatót, vagy esetleg hangszórót további erősítő nélkül közvetlenül működtethet. Hangnyomás hatására működő ilyen eszköz membránnal is el lehet látva. Sok esetben természetesen helyesebb, ha az átalakító csupán feszültséget szolgáltat, amely elektromos erősítő bemenetére kapcsolható. A találmány további felhasználása pl. mechanikai mennyiségek mérése elektromos eszközökkel. Felhasználható az eszköz nyomás, erő, mechanikai feszültség mérésén kívül fordulatszám mérésre, rezgő testek kilengésének, sebességének, gyorsításának, stb. mérésére oly módon, hogy az utóbbi mennyiségeket közismert mechanikai eszközökkel mechanikai erővé alakítjuk át. Szabadalmi igénypontok: 1. Mechanikai-elektromos jelátalakító, pl. legalább két érintkezővel ellátott félvezető kristály, ázzál jellemezve, hogy legalábbis egyik érintkezője mechanikailag befolyásolható. 2. Az 1. igénypont szerinti félvezető kristályt, mint áramköri elemet tartalmazó egyenirányító vagy keverő elektromos áramkör, azzal jellemezve, hogy a kristály érintkezőjének mechanikailag befolyásolása révén az áramkörben valamely elektromos mennyiség értéke oly mértékben megváltozik, hogy ez a változás erősítés, vagy teljesítmény áralakítás útján hasznosítható. 3. Három érintkezővel ellátott félvezető kristály, amelynél a két-két érintkező között létesíthető áramkörök közül legalább kettő egymást befolyásolja, azzal jellemezve, hogy legalábbis az egyik áramkörrel kapcsolatban .álló legalábbis egyik érintkezője mechanikailag befolyásolható. 4. A Ó. igénypont szerinti félvezető kristályt mint áramköri elemet tartalmazó erősítő vagy keverő elektromos áramkör, azzal jellemezve, hogy az áramkörnek valamely a kristállyal kapcsolatban álló eleme, pl. a kristály érintkezője, mechanikai befolyásolása folytán valamely a kristályt tartalmazó áramkörben oly mértékű elektromos változást hoz létre, amely erősítés, vagy átalakítás útján hasznosítható. 5. A 3. igénypont szerinti félvezetőkristállyal rendelkező 4. igénypont szerinti áramköri elrendezéssel ellátott eszköz, azzal jellemezve, hogy a vezérelt elektromos áramkörben fellépő teljesítmény jelfogót, vagy hangkeltő-berendezést közvetlenül működtet. 6. Az 5. igénypont elvén működő eszköz, ill. berendezés, kiviteli alakja, amely hangnyomás hatására működik, azzal jellemezve, hogy a hangnyomás hatásának fokozására membránnal van ellátva. 7. A 3—6. igénypontok szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mechanikai befolyásolás egy hanglemez rovataiban körülfutó tű rezgéseiből ered. 8. Mechanikai mennyiségeknek elektromos módon történő mérésére szolgáló mérőeszköz', jellemezve a 2—5. igénypontok szerinti félvezető kristállyal, ill. áramköri elrendezéssel, ill. eszközzel. (1 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2295. Terv Nyomda. 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
