143360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisméretű rádiócsövek tárcsaalakú talpainak és búrájának légmentes összeforrasztására és ilyen eljárással készült kisméretű rádiócső, különösen peremcsapos rádiócső

Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.360. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY — Ee—137. ALAPSZÁM Eljárás kisméretű rádiócsövek tárcsaalakú talpainak és burájának légmentes összeforrasztására, és ilyen eljárással készült kisméretű radioes® különösen peremcsapos rádiócső Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest. A bejelentő által megnevezett feltaláló Porubszky Jenő technikus. A bejelentés napja: 1952. febr. 29. Kisméretű rádiócsövek, különösen peremcsapos rádiócsövek tárcsaalakú talpának és burájának ösz­szeforrasztására eddig több eljárás vált ismeretessé. Eleinte — abban a tévhitben, hogy ezáltal a belső szerelvények kevésbé melegszenek fel — alacsony olvadáspontú zománc közvetítésével történt az ösz­szeforrasztás. Ez a módszer azonban nehézkes,-hosz­szadalmás és így költséges volt és éppen hossza­dalmas volta miatt a szerelvény felmelegedése sem volt elkerülhető. Ezért a beforrasztás később zo­mánc nélkül, közvetlenül történt. A közvetlen be­forrasztás azonban a tárcsa konstrukciójánál fogva sok veszélyt rejt magában. A tárcsa pereme egy­részt sarkos élek keletkezését segíti elő, másrészt a tárcsa és a bura különböző falvastagságai között az átmenet hirtelen lesz. Mindezek a kész rádió­cső elrepedését eredményezhetik. Ezeken kívül a szereivény központosíthatósága sem volt megfelelő, ami selejtes terméket eredményezett, különösen peremcsapos csöveknél, ahol a foglalat pontos kon­strukciója a peremcsap (bütyök) pontos helyzetét megszabja, x A pontos központosíthatóság megoldását célozta pl. részben az 142.694 sz. magyar szabadalom is, mely szerint a kisütőcső talpa közelében a burán belül, a bevezetők körül és/vagy között szigetelő­anyagból, készült gyűrűt alkalmazunk. A hirtelen átmenetek pedig a 142.247. sz. magyar szabadalom szerinti új konstrukciójú talppal kerülhetők ki. E talpnak a pereme és a közepe közötti vastagság­átmenete folyamatos, mimellett a pereme véko­nyabb, mint a középső része és a vastagodásnak legalább egy része a cső peremére fektetett síktól a vákuumtérrel ellenkező, tehát a csövön kívüli részre esik. Vonatkozó tapasztalataink eredményezték azután azt, hogy egy egészen új eljárás vált szükségessé kisméretű rádiócsövek, különösen peremcsapos rá­diócsövek talpának és burájának összeforrasztására. Ez az eljárás biztosítja a központosítást a 142.694. sz. magyar szabadalomban szereplő központosító csillámgyűrű nélkül is és különösen jól alkalmaz­ható a 142.247. sz. magyar szabadalom szerinti tal­pak esetében, de alkalmazható a régebbi konstruk­ciójú talpaknál is. Találmányunk tárgya tehát eljárás kisméretű rá­diócsövek lapos, vagy közellapos tárcsaalakú tal­painak és burájának légmentes összeforrasztására, amelynél a talp a ballonnal egy befogószerkezet segélyével együtt forog, miközben az; összeforrasz­tandó részek kellően felhevíttetnek, mimellett a ballon a talphoz van nyomva, és a talpra váló nyomóhatása, beforrasztás közben, azok képlékeny állapota közelében megszabott mértékű elmozdu­lás után megszűnik. Találmányunk védelmi körébe tartozik az ezzel az eljárással készült rádiócső is. Megjegyzendő, hogy lapos ill. közellapos tárcsa­alakú talpon jelen leírásban olyan talp értendő, amelynek nincsen karimája. A találmányunk szerinti eljárás kettős célt tart szem előtt; az egyik az, hogy a ballon és a talp megszabott rögzített helyzetben legyen egymáshoz képest, ami a központosítás elengedhetetlen felté­tele. Ezt egy befogószerkezet segítségével érhetjük el. A másik cél a folyamatos vastagságátmenet, ami találmányunk értelmében beforrasztás közben a ballonnak a tárcsára való nyomóhatása megsza­bott növelése utáni megszűnésével érhető el. A találmányunk szerinti eljárást a mellékelt áb­rák kapcsán magyarázzuk részletesebben. 1. ábránk az eljárás egyik példaképpeni kiviteli módját tünteti fel. Az (1) tárcsa, amelybe a (2) peckek vannak beültetve, a (3) foglalatban vannak rögzítve. A jobb áttekinthetőség kedvéért a (2) peckekre, ill. árambevezetőkre felszerelt elektród­szerelvényt az ábrán nem tüntetjük fel. Az (1) tár­csa peremére fekszik fel a (4) ballon. A (4) ballont az (5) állványszerű befogószerkezet tartja és a (6) rugalmas lemezke szorítja meg a befogószerkezet­ben. Peremcsapos csövek esetében ezenkívül a (7$ peremcsapot a (8) villaaalakú lemezke is rögzíti. Ez részletesebben a 2. ábrán látható, amely az 1. ábrának egy másik nézetbeli alakja, csupán a lé­nyeges részek féltüntetésével. Az (5) befogószerke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom