143358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtok érlelésére és kéregnélküli sajtok készítésére

Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.358. SZÁM 53. e. OSZTÁLY Ci—124. ALAPSZÁM -Eljárás sajtok érlelésére és kéregnéfküli sajtok készítésére A Magyar Állam, mint a feltaláló Csiszár József mosonmagyaróvári lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1954. május 11. * Amint ismeretes, a sajtokat közönségesen úgy érlelik, hogy sózás után a nyers sajtokat a sajt­nemnek megfelelő hőmérsékleten, páratartalom és légcsere mellett tartják az érés befejezéséig. Érle­lés alatt.a sajtokat a jellegnek megfelelő kéreg­kezelésben részesítik, amely kenegetésből, törölge­tésből, sóval bedörzsölésből, mosásból, forgatásból áll. A párolgási veszteség csökkentésére, a kéreg­flóra munkájának lehető kiküszöbölésére, a pené­szedésmegakadályozására egyes sajtféleségeket (fél­kemény- és keménysajtokat) az érés bizonyos sza­kában parafinezik vagy olajozzák, vagy más be­vonattal látják el. Az érlelés és a kezelés különleges körülményeket (érlelőhelyiségek, kondicionáló berendezés) és szak­értelmet követel, ezért drága és munkaigényes fo­lyamat. Az érlelés a legtökéletesebb berendezés és a leg­tökéletesebb kezelés mellett is veszteséggel jár, mert a sajtok — az érés idejétől függően — az ér­lelés alatt súlyukból 3—20%-ot veszítenek. A beszáradás következtében a sajton vékonyabb­vastagabb kéreg képződik, amelyet a fogyasztás előtt eltávolítanak, ami további veszteséget jelent. A kéregképződés elkerülésére egyes államokban költséges és különleges eljárással készítenek kéreg­mentes sajtokat, A találmány ezeket a hátrányokat csaknem tel­jes egészében kiküszöböli. Megfigyelésem szerint, ha a sajtokat a külső le­vegőtől hermetikusan elzárva érleljük, a beszára­dási veszteség csaknem a nullára csökken, a sajto­kat kezelni nem szükséges, a kéregflóra kifejlődni nem tud, a kéreghibák megszűnnek és mindezek következményeképpen a sajtokon kéreg sem kép­ződik. A találmány szerint kéregflórával nem érő (egyes lágy-, az összes félkemény- és kemény-) sajtokat csíramentesített vízben, vagy növényi-, illetve ás­ványi olajban, vagy növényi, illetve állati eredetű zsírban kell tartani az érés befejezéséig. A csíra­mentesített vízben érlelt sajtokat a vízbemerítés előtt parafin- vagy más légmentesen záró bevonat­tal kell ellátni. Az eljárás előnyei az eddigi érlelési módokkal szemben a következők: a) Nincs szükség költséges építésű érlelőhelyisé­gekre, mert a célra könnyebb és olcsóbb építésű nelyiségek is megfelelnek. b) Nincs szükség föld alá épített sajtpincékre, ez­zel az építés költségei tovább csökkennek. c) Az eddig érlelésre használt helyiségek vagy pincék a találmány szerinti sajtérlelésre felhasz­nálhatók. d) Nincs szükség levegőkondicionáló berendezés­re, mert a sajtok levegővel nem érintkeznek. e) Elmarad a költséges pinceberendezés (érlelő­állványok, sajtdeszkák, kezelőasztalok, stb.). A ta­lálmány szerinti érleléshez egyszerű téglából fala­zott, vagy betonból épített, vagy fémből készült tartályok, tankok szükségesek. f) Elmarad a sajtok költséges kéregkezelése. A ta­lálmány szerinti érlelés alatt a sajtokat kezelésben részesíteni nem kell. g) A kéregkezelés elmaradásával a sajtérlelés munkaigényessége megszűnik. A pincékben foglal­koztatott dolgozók létszáma erősen csökkenthető. h) A találmány szerinti érlelés alatt érési veszr­teség alig van, ez a 0,2%-ot nem haladja meg. i) A találmány szerinti érlelés következtében el­máradnak az eddig ismert összes kéreghibák. Ez­zel a minőségi termelés emelkedik, a selejtminő­ség csökken, a sajtkészítés biztonsága fokozódik. j) A találmány szerinti érlelés következtében kéregképződés nincs, a sajtok teljes egészükben fogyaszthatók, ami a fogyasztó szempontjából igen nagy előnyt jelent. k) A kéregképződés elmaradása következtében a sajtok tisztábban, egyneműen érnek. 1) Az érlelés alatt a sajtokat nem kell egyik he­lyiségből a másikba szállítani, hanem a sajt vé­gig egyhelyben érik. Az érlelés alatt egyedül a felhasznált folyadék­nak vagy zsírnak temperálásáról kell gondoskodni. A folyadékot, zsírt, olajat az érési hőmérsékletnek megfelelő hőfokra kell beállítani vagy a hőfokof a szükségletnek megfelelően kell változtatni. Az érlelés befejezése után a folyadékból, olaj­ból, zsírból kiemelt sajtokat szárítás, vagy meg­törlés után forgalomba lehet hozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom