143353. lajstromszámú szabadalom • Filmszorítólemez tekercsfilmes fényképezőgépekhez, főleg kisfilmes gépekhez

Megjelent 1956. október hó 1-én / ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.353. SZÁM 57. a. 13-25. OSZTÁLY — Ze-93. ALAPSZÁM . Filmszorító lemez tekercsfilmes fényképezőgépekhez, főleg kisfilmes gépekhez VEB Zeiss Ikon Dresden, Dresden (Német Demokratikus Köztársaság). Bejelentés napja: 1955. november 14. A találmány filmszorító lemezre vonatkozik tekercsfilmes fényképezőgépekhez, főleg oly kisfilmes gépekhez, melyeknél zárt képalak-keretet és a fényképezőgéphez csatolt filmmozgató készüléket, továbbá'•• felhúzózárat és oly filmszorító lemezt alkalmaznak, amely a film továbbításától függően felváltva megemelődik, vagy a filmhez szorul. Ha egyszerű szerkezetű tekercsfilmes gépeknél a filmszalagot pl. a letekercselődés helyéről — ismert módón — egy filmvezető csatornában vagy sínen vezetjük, akkor a film és a hozzátartozó szorítólemez között a filmszalag mozgása közben nem keletkeznek légpárnák, illetve levegőtorlódások, amelyek a sima felfekvést zavarhatják. Még akkor is szabadon eltávozhat a levegő a filmvezető csatorna végén, ha a filmet gyorsan vezetjük keresztül ezen a csatornán és a levegőt a film magával rántja a csatornába. Mások a 'körülmények, ha a képablakot minden oldalon zárt filmtámasztó kerettel vesszük körül. Mivel a képablak ilyen kialakításánál a film mozgási irányára keresztirányú keretrészek esetleg megsértenék a filmre felvitt fényérzékeny réteget, ha a film odaszorított állapotban mozogna, tehát a felvétel eszközlése után a filmet a támasztó keretre szorító lemezt meg kell emelni és a filmtovábbítás befejezése után ismét a film hátsó részéhez, illetve felületéhez kell nyomni. Ha azt akarjuk, hogy a film pontosan feküdjék fel a képablakon és e célból az említett típusú fényképezőgépeknél a filmet a tartókerethez szorító lemez felfekvő felületét mint önmagában merev és sík 'felületet alakítjuk ki, akkor ennek a lemeznek a gyors élőrevitelekor levegő szorul a nyomólemez és a film közé, mert ez a levegőmennyiség nem tud a minden oldalon zárt filmszorító keret mellett eltávozni. Ezáltal a film a tartókeret síkjától az objektiv felé elmozdul, illetve domború alakot vesz fel és ilyen módon nem a legélesebb reprodukció síkjában fekszik. A film fényérzékeny rétegének így keletkező elhajlásai és a negativ ebből adódó életlen rajzolódása különösen akkor hátrányos, ha nagy fényerősségű objektívet kisfilmes gépeknél használunk, mert az ilyen gépekkel készített felvételeket gyakran szokták erősen nagyítani. A találmány az említett hátrányokat oly módon küszöböli ki, hogy a lényegében véve merev kialakítású filmszorító lemez légelvezető kialakítással (profilizással) készül éspedig a film felé fordított oldalon; vagy alkalmazhatunk ehelyett átbocsátó csatornákat (furatokat), vagy mindkét eszközt, hogy a nyomólemez és a film között a levegő ne akadjon, illetve ne szoruljon meg. Az említett profilozások például hornyokból vagy recézésekből állhatnak, melyek a filmszalag mozgási irányával párhuzamosan vagy arra keresztirányban, vagy mindkét irányban húzódhatnak. Lehet továbbá erre a célra a szorítólemez sík felületén mélyedéseket kialakítani. Ha a szorítólemez falvastagsága elég nagy, lehet ezeket a mélyedéseket úgy elhelyezni, hogy azok a lemeznek csak a filmmel érintkező felületén vannak, a szorítólemezrnek a filmszalagtól elfordított hátsó falán tehát megfelelő kimélyítések, vagy homorú kialakítások nincsenek. Ha a szorítólemez falvastagísága csekély, akkor a profilozások oly módon is benyomhatok a filmszorítólemez belső felületére, hogy a mélyített részek a szorítólemez hátsó felületén megfelelő kiemelkedéseket, vagy domború részeket létesítenek. Az efféle profilozásokat ezesetben egyidejűleg arra is lehet használni, hogy a szorítólemez merevségét növeljék. Lehet továbbá ezeket a profilozásokat rugók, vagy más alkatrészek megtámasztási, vagy kiindulási helyeként is felhasználni oly módon, hogy ezek a részek a filmszorító lemeznek a fényképező gép hátsó falához támasztására, vagy a lemez, mozgatására valók. Átvezető eszközként furatokat, vagy más megfelelő áttöréseiket használhatunk, amelyek a viszsza maradt levegőnek oldalirányban való eltávozását, vagy a szorítólemez hátsó fala irányában való kiáramlását teszik lehetővé. Egyes esetekben az. is előnyös lehet, hogy a profilozásokat és átvezető nyilasokat együtt alkalmazzuk és egymással valami módon kombináljuk. Az 1. ábra vázlatos és egyszerűsített ábrázolásban a találmány példaképpeni kivitelét szemlélteti. Ez az ábra ferdén hátulról tekintve a részben metszve' feltüntetett 1 képablak-keretet szemlélteti, amelynek mentén a 2 filmszalag a berajzolt nyíl