143346. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pamutminősítésére a pamut elemiszálának kettőstörő tulajdonsága alapján és berendezés az eljáráshoz

Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.346. SZÁM 42. k. 20-29. OSZTÁLY — Ti—42. ALAPSZÁM Eljárás pamutminősítésére a pamut elemiszálának kettőstörő tulajdonsága alapján és berendezés az eljáráshoz A magyar állam, mint a feltaláló Tihanyi Tibor tudományos kutató jogutóda, Bpest. / A bejelentés ideje. 1953. március 30. Ä magvasgyapot magszálainak és a pamut minőségének meghatározására eddig a mechanikai vizsgálatok sorozata szolgált. így: a szakítóerő, a finomsági szám és az érettség vizsgálatai. A szakítóerő vizsgálatát egyes szálszakítással, vagy kötegszakítással, a finomsági szám meghatározását több ezer elemiszál mikroszkópi leolvasása és súlymérése útján, az érettségmegállapítását pedig mikroszkópi, vagy kémiai úton végzik. Ezek a vizsgálati módszerek, egy vizsgálati mintával jellemzett tétel vagy bála minőségének meghatározásához 5—6 órai időt vesznek igénybe, egy minősítő személy esetében. Ugyancsak ismeretes a pamut érettségének (tehát az egyik minősítő tulajdonság) megállapítására a pamutelemiszálak kettős fénytörő tulajdonságán alapuló vizsgálati módszer. Ezek azonban nem terjedtek ki a pamut minőségének meghatározására, illetőleg a pamut minősítésére. Ezek a korábbi kettős fénytörő tulajdonságon alapuló érettség-vizsgálatok mikroszkópon, keresztezett nikolok között vagy beépített kompenzátorral történtek. Az előbbi esetben 16 különböző színhatást, az utóbbi esetben lb színhatást 4 csoportban kellett a vizsgáló személynek észlelnie és regisztrálnia. A találmány szerinti pamutminősítő vizsgálati eljárás felhasználja a pamut elemiszálak kettős-fénytörő tulajdonságát. Azonban olyan ismert útkülönbségű (m . I — 1660 0/x) csillámkompenzátort alkalmaz, mely a polarizáció III. vörös alapját adta. Ebben a helyzetben pamut elemiszál esetében már csak két színhatás érvényesül: a vastag sejtfallal rendelkező szálakat (érett) jellemző zöld szín és a vékony sejtfallal rendelkező szálakat (éretlen) jellemző átlátszó szín, vagyis maga a III. rend vörös alapszíne. Ezután a pamut elemiszálak kettősfénytörését kifejező útkülönbséget Cm . A ) jellemző színhatás és a sejtfalvastagság, majd a sejtfalvastagság és érettség, szilárdság és finomság közötti összefüggéseket adja a találmány szerinti eljárás. Az összefüggések alapján a polarizációs beelrendezéssel felszerelt mikroszkópra helyezett pamut elemiszálak színhatása alapján egyszerű számítással megállapítható a vizsgált pamut érettsége, szakítóereje és finomsági száma, vagyis azok a minősítő tényezők, mélyek meghatározzák a pamut minőségét. A szabadalmaztatni kívánt vizsgálati módszer előnye abban van, hogy egyszerű, két színhatáson alapuló mikroszkópi vizsgálat alapján gyors pamuU minősítést tesz lehetővé, melynek alkalmazása a magvasgyapot-átvételnél, raktározásnál, egrenálás előtti és utáni minősítésnél, fonodái áru beérkezési és feldolgozási minősítésénél, feldolgozásközbeni félkésztermék ellenőrzésnél, ezenkívül növénynemesítési és textilnyersanyag, valamint egyéb irányú kutatásoknál sokkal szélesebb körű és nagyobb számú vizsgálatot tesz lehetővé, mivel a korábbi 5-—6 órás vizsgálattal szemben 1 vizsgálati mintán ezt az időt 25—30'-re csökkenti. A találmány szerinti pamutminősítő vizsgálathoz bármely kb. 200nszoros nagyítású mikroszkóp alkalmas. Erre a mikroszkópra kell beépíteni a találmány szerinti polarizációs berendezést. Ennél a berendezésnél a szemlencse előtt az (1) tokban helyezzük el az analizátort és a (2) foglalatban elforgathatóan az ismert útkülönbségű (m . X = 1660/J.M) kompenzátort. A tubus alatt a szokásos módon helyezzük el a preparátumot, tárgylemezek között adapterbe foglalva. A mikroszkóp kondenzora helyett, annak foglalatában a (3) polarizátort helyezzük el. A mikroszkóp megvilágítása egyszerű mikroszkóplámpával történik, mely elé matt üveget (vagy vékony selyempapírt) helyezünk. A mikroszkóp vizsgálathoz való beállítása úgy történik, hogy az (1) analizátor fehér vonallal bejelölt rezgésirányát a tubus falán bejelölt fehér vonalhoz állítjuk, majd a (3) polarizátor bejelölt fehér vonalát az asztal fehér jelzéséhez állítjuk, azaz a két fóliát kioltási helyzetbe hozzuk. A beállításnál ügyelni kell arra, hogy a tárgylemez közé normál helyzetben felrakott elemiszálak diagonal helyzetben legyenek. Ugyanis ezzel biztosítjuk, hogy az optikai berendezésben az elemiszálak addíciós helyzetbe kerüljenek. Ezután a (2) -kompenzátort az analizátor előtt addig forgatjuk, míg maximális fényintenzitással a III. rend vörös ala-