143341. lajstromszámú szabadalom • Szobafestő henger

Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.341. SZÁM 75. c. 25—29. OSZTÁLY — Si—511. ALAPSZÁM Szobafestő henger Sipos Fülöp festő és mintakészítő, és Sipos András építészmérnök, mindketten Budapesten. A bejelentés napja: 1955. április 29. A szobafestés az eddigi gyakorlat szerint általában véve úgy történt, hogy a festő először szappanoldat felhasználásával rögzítette és csúszóssá tette a régi, már meglévő festést, majd pedig az egyszínű festés, az úgynevezett jalapozás (következett, amit ecsettel végeztek és ezután legtöbbször még mintáztak is, pl. sablonnal (úgynevezett patronnal) vagy mintázó hengerrel. Ez utóbbi eszköz gumiból készül és alapozásra nem alkalmas, kizárólag mintázás céljait szolgálja. Üj házak szobáinak festése ehhez az eljáráshoz teljesen hasonló módon történt, mert a falon lévő vakolat- vagy mészrétegre nem lehetett egyszerűen ráfesteni, ezt a réteget szintén előbb szappanozni kellett. Ez a gyakorlat évtizedek óta semmit sem változott, a festők nagyon régen dolgoznak így és ezt a viszonylag hosszadalmas eljárást megváltoztatni, ill. megrövidítem eddig nem sikerült, mert ha megkísérelték volna az alapozó festéket vakolatra, vagy a falon már meglévő mészre vagy régi festékre közvetlenül felvinni, csúnya és foltos, tehát hasznavehetetlen színt kaptak volna. Ezért volt szükség az alapozás előtti szappanozásra, ami elég sok anyagot igénylő, nehéz és fáradságos munka volt. A találmány lehetővé teszi ennek a nagyon régóta nem fejlődött munkamódszernek a megjavítását oly módon, hogy szappanozásra már nincsen szükség. A találmány azon a megismerésen alapszik, hogy amennyiben a festéket nem ecsettel, hanem bolyhos anyaggal, pl. báránybőr gyapjúval visszük fel a falra, az mint egy fedőréteg fekszik a falon, ill. a régi mész- vagy festékrétegen és tökéletes alapozást ad, minden előzetes szappankezelés nélkül. A találmány értelmében ezt a báránybőrt hengeren alkalmazzuk a munka meggyorsítása és megjavítása végett, de ez a henger merőben eltér az ismert és szokásos mintázóhengerektől. A mintázóhengert ugyanis még soha alapozásra nem használták és arra nem is alkalmas, a találmány szerinti hengert viszont csak alapozásra használjuk és csak arra alkalmas; a mintázó henger felszíne sima hengerfelületből kiálló, ugyancsak sima felületű mintát tartalmaz, viszont a találmány szerinti henger egyenletes, tehát nem mintás, de bolyhos. Nyilvávaló tehát, hogy a találmány szerinti henger mind célja, mind pedig használata és kivitele szempontjából az ismert mintázó hengerektől teljesen eltér. A szappanos lemosás elmaradása és a gyors alapozás mellett külön előnye még a találmánynak, hogy a bolyhos anyag az alapfestésnek különleges textúrát ad, ami a festést csinossá teszi. A csatolt rajz 1. ábrája a találmány szerint készített festőhengert példaképpen, nézetben ábrázolja, de részben metszve és a 2. ábra ugyancsak bolyhos anyagból előállított festőeszköz, nehezen hozzáférhető falrészek festésére. A festőeszköz —1— nyelén van a —2— csap körül forgatható —3— henger, amely készülhet pl. fából vagy fémből, oldalt zárt kivitelben, hogy a festék ne folyjon a belsejébe. A henger külső felületere a bolyhos -r4— réteg van ragasztva, amit legegyszerűbben gyapjas báránybőrből készítünk, de előállítható pl. viszkózából vagy más műanyagból, ill. plüs-szerű anyagból. Ez a bolyhos bevonat elég tartós, mégis megtehetjük azt hogy cseréinetően erősítjük a hengerre, hogy bizonyos ideig tartó használat után másik bolyhos bevonattal lehessen felcserélni. Az —1— nyél készíthető rövidre, mely esetben a szoba magasabb részein létráról kell dolgozni, de készíthető, úgy amint a rajz érzékelteti, oly hosszú nyéllel is, hogy a szoba padlóján állva lehet elérni a fal felső részeit is. Leghelyesebben úgy járunk el, hogy a rövid nyélre hosszabbítót teszünk, amely levehető akkor, amikor lent dolgozunk. A henger használatánál legjobb az alapozó festéket vödörben elhelyezni és a vödörbe ferdén szitát vagy rostát beállítani, a hengert pedig a festékbe mártás után a rostához dörzsölni a fölös festékmennyiség lefolyatása végett, majd ezután a falat a bolyhok között maradt festékkel hengerezni, alapozás végett. A fal nehezen hozzáférhető részeit, pl. cserépkályhák mögötti falrészeket nem lehet hengerezni, ezeket a 2. ábra szerinti dúccal alapozzuk, amelynél a nyélre erősített —5— lemezen sík, bolyhos réteg van és ez szintén báránybőrből, ill. gyapjúból vagy más efféle anyagból készíthető. Fontos előnye még a találmánynak, hogy lehető-