143329. lajstromszámú szabadalom • Túlhevüléstől védő berendezés rekuperátorok számára

Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.329. SZÁM 24. c. OSZTÁLY - MO-225. ALAPSZÁM Túlhevüléstől védő berendezés rekuperátorok számára A Magyar Állam, mint a feltaláló Molnár Károly budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1954. szeptember 8. A rekuperátorok, de leginkább a fémrekuperá­torok magas hőfokú füstgázok hasznosításánál túl­hevülés miatt általában igen rövid idő alatt men­nek tönkre. A találmány e hátránynak kiküszö­bölésére vonatkozik. Lényege a következőkben van; a rekuperátorhoz vezető füstcsatorna tolatfyú­ját a találmány szerint kényszermozgással össze­kötjük, ,# rekuperátort kikerülő füstcsatorna to- • lattyújayal Úgy, hogy a szerkezet az előbbit foly­ton zárni, utóbbit folyton nyitni igyekszik. Ezen szerkezet reteszelő szervének kioldására a talál­mány a fém rekuperátorelemeknek a megengedett­nél nagyobb hőtágulasát, vagy az ezt előidéző vál­tozások bármelyikét, mint pl. a füstgázok hőmér­sékletének emelkedését, a levegőventillátor elek­tromos áramának kimaradását használja fel. A ta­lálmány ezenkívül az ehhez szükséges szerkezét megoldására és a magas hőmérsékletnek a szerke­zeti részek szilárdságát károsan igénybevevő háta­sának: kiküszöbölésére vonatkozik. .Az ábrák a találmány szerinti fémrekuperátor­védŐberendezésnek példaképpeni kivitelét tünte­tik fel- V ' . • ,' ;:'/ ; . ,\ Az 1- ábra a védeni kívánt fémrekuperátornak " a füstgáz elvezetésének irányában vett függőleges metszete. A • •. 2. ábra az előbbi metszetre derékszögben vett metszet, a . . .. 3. ábra vízszintes metszet. A 4. ábra a rekuperátor és védőberendezésének el­rendezését a füstcsatornákon, az 5. ábra pedig a füstgázcsatornákat elzáró to­lattyúk felfüggesztésének módját tünteti fel. Az (1) rekuperátor a kemencét a kéménnyel összekötő (2) füstcsatorna elágazó (3) csatorná­jára van ráépítve és nem közvetlenül a füstcsa­tornára, hogy ezáltal a rekuperátor a füstgázok hőhatása alól bármikor kikapcsolható legyen. A rekuperátorban lehűlt füstgázokat (4) vaslemez­csatornán és falazott (5) füstcsatornán át vissza­vezetjük a (2) füstcsatornába. Ha a kémény nincs kitéve rázkódásoknak és rajta nyílás vágható, ak­kor még előnyösebb a füstgázokat (6) vaslemez toldaton át közvetlenül visszavezetni a kéménybe. A rekuperátor felé elágazó (3) füstcsatorna után a (2) főfüstcsatornába (7) füsttolattyút építünk be. Ez állandóan teljesen zárva van, amíg a füstgázok a rekuperátoron haladnak át. A kemence huzatá­nak szabályozása külön a kemence után közvet­lenül beépített füsttolattyúval történik. A rekupe­rátor előtt a (3) füstcsatornában szintén (8) füst­tolattyú van, amely a (7) füsttolattyúval (9) drót­kötél és (10) görgők segítségével össze van kötve. Ha az egyik füsttolattyú nyílik, a másik záródik. A (11) , ellensúly igyekszik a (7) füsttolattyút nyitni és ezzel egyidejűleg a (8) füsttolattyút -jár­ni. A" (8) füsttolattyú függőleges (12) drótkötélre van felfüggesztve, amely a füsttolattyút nyitott ál­latpotban tartja mindaddig, amíg a (13) pecek be lenyúlik a (12) drótkötelet tartó (14) rúd (14 a) bevágásába. Ha a pecket a rúd bevágásából ki­húzzuk, a (11) ellensúly felnyitja a (7) füstto­lyattyút, a kemence füstgázainak szabad útja lesz a kémény felé. Ugyanekkor saját súlya következ­tében záródik a (8) füsttolattyú és kikapcsolja a rekuperátort a füstgázok áramából. A kemence üzemmenetében ez az átváltás semmiféle zavart nem. okoz. A (13) pecek mindaddig nyitva tartja a (8) tolattyút, amíg a rekuperátor anyaga a maxi­málisan megengedett hőmérsékleten vagy alatta van. Ha a rekuperátor ezen mégengedett hőfok fölé melegszik, hőtágulása a rendesnél nagyobb lesz. Ez előidézi a peceknek a (14) rúd bevágásá­ból való kihúzását és ezzel a rekuperátornak a fústgázjáratból való kikapcsolását. A példaképpen ismertetett megoldás szerkezeti részletei a következők. Szokásos, hogy a csövek hőtágulásának felvétele céljából a csöveket csak az egyik csőfalba hen­gerlik vagy hegesztik be, a másik csőfalban a csö­vek hosszirányban elcsúszhatnak. A csövek é$ a csőfal közötti hézagon át sok levegő elszökik és ezért a levegőventillátor teljesítménye, amely re­kuperátor nélkül elegendő, rekuperátorral elégte^ lennek bizonyul. Ez sok esetben a rekuperátor használatonkívül helyezését eredményezte. A talál­mány szerint (15) lencsekompenzátort alkalmazunk a hőtágulás felvételére lágyvas lemezből és a (lí$ csöveket behengereljük, vagy behegesztjük i:.'ind<­két (17) csőfalba. Az alsó csőfalat és a csöveket egészen vagy csak alsó részüket célszerű alitálni a felületük jobb hőállóvá tétele céljából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom