143321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bis-(béta-oxietil) amino-csoportot tartalmazó cukorszármazékok előállítására II.
2 143.321 H2 COTS 2-, O—C—H/1 ON Bz H O H H -f 2 HN(CH2—CH 2 —OH) 2 Í I H O—Ip III H2 C—N(CH 2 —CH 2 — OH). O—C-H/1 ON -"»•Bz-IV H O e H / -f TSOH • HN(CH->—CH2—OH) ; O H O—Ip IV A fenti képletekben T-s = p-toluolszulfonil (tozil), Ip = izopropiliden (CH.,—C—CH,.) és Bz= benzilidén (C6H 5 CH). Az 1. alatti képletek szerint 6-tozil-l,2—3,4-diizopropilidén-galaktopiranózból (I) dietanolaminnal 6- (bis-) ß-oxietil (-amino) -6-dezoxi-l ,2—3,4-diizopropilidén-D-galakto-piranóz (II), a 2. alatti képletek szerint pedig 6-tozil-l,2-izopropilidén-3,5 benzilidén-D-glükofuranózból (III) 6-(bis)^-oxietil(-amino) -6-dezoxi-l, 2-izopropilidén-3,5-benzilidén-D-gülkofuranóz (IV) képződik. A jelen találmány szerinti eljárás természetesen nemcsak a fenti két példára alkalmazható, hanem általánosan felhasználható bis-(/í -oxietil)-aminocsoportot tartalmazó gyűrűs cukor-acetálok előállítására. Pl. az alább felsorolt kiinduló anyagokból az ismertetett módon szintén a megfelelő bis-(ßoxietiD-amino-származékok képződnek: 1,2—3,4-Di-O-izopropilidén-6-O-mezil-D-galaktóz, 1,2-izopropi-Jidén-3,5-benzilidén-6-jód-6-dezoxi-D-glükóz, 2,4— 3,5-dimetilén-l,6-ditozil-D-szorbit, 2,3—4,5-dimetilén-1,6-ditozil-D-ma.nnit. 1-tozil-diizopropiliden-D-fruktóz, 1-tozil-diizopropiliden-L-szorbóz, stb. Ha az acetál-csoportokat hidrolízissel, vagy más úton eltávolítjuk a szabad cukrok C-bisl(/ , -oxietil)amino-származékai képződnek. A találmány szerint előállítható vegyületek közbeeső termékül szolgálnak gyógyszerek előállításához. 20 g 6-tozil-l,2—3,4-diizopropilidén-D-galaktopiranózt (I) 100 ml dietanolaminnal melegítünk 7—8 órán át 150°-on. Homogén oldat keletkezik, de lehűléskor az edény fenekén sűrű mézga vált ki. A dietanolamin-felesleget 1—2 mm nyomáson ledeszülláljuk, a sötét színű maradékot kevés vízben oldjuk és az oldathoz annyi 50%-os kálilúgot adunk, amíg lehűléskor káHum-toluoIsulfonát kezd kiválni. Ezt kevés víz hozzáadásával oldatba viszszük, majd az oldatot 50—50 ml éterrel ötször kirázzuk és az éter es oldatot megszárítjuk. Az éter ledesztillálása után visszamaradó szirupot 1—2 mm nyomáson 150°-on szárítjuk. Az így kapott 6-(bis-)^-oxietil(-aimino)-6-dezoxi-l,2—4-diizopropilidén-D-galaktopiranóz (II) csaknem tiszta, egységes vegyület, mely 4,10"3 mm nyomáson 180—190° fürdőhőmérsékleten csaknem teljesen átdesztillál színtelen sűrű folyadék alakjában. Hozam: 13,5 g. 2. példa. 20 g 6-tozil-l,2-izopropilidén-3,5-benzilidén~D-grülkofuranózt (III) 100 ml dietanolaminnal 4 órán át 100°-on melegítünk, kezdetben — amíg homogen oldat keletkezik —^ keverés közben. 4 órai melegítés után 1—2 mm nyomáson a dietanolaminfelesleget ledesztilláljuk. A visszamaradó barna szirupot 30 ml vízben oldjuk és az oldatot jéggel való hűtés közben 27 ml 50%-os kálilúggal meglúgosítjuk. A kicsapódott káliumtuolsulfonat oldatba vitele céljából 30 ml vizet adunk az elegyhez, majd a részben oldatlanul maradt reakcióterméket 100—100 ml kloroformmal háromszor kirázzuk. Az egyesített kloroformos oldatot káliumkarbonáton megszárítjuk és vákuumban beoároljuk. 14,3 g világosbarna kristályos termék marad vissza, melyet szénnel való derítés közben benzolból átkristályosítunk. Ilyen módon a 6-(bis-)^-oxietil(-amino)-6-dezoxil,2-izopropilidén-3,5-benzilidén-D-glükofuranózt színtelen kristályokban kapjuk. 1 o 0. p. 128—129°. («) f'19,6° (c=2, kloroform). D C20 H 2 o0 5 N képletre számított N: 3,54%. Talált N: 3,36%. Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás bis-(^-oxietil)-amino-csoportot tartalmazó cukorszármazékok- előállítására azzal jellemezve, hogy cukrok, vagy cukoralkoholok gyűrűs acetáljainak reakcióképes helyettesítőt tartalmazó származékait dietanolaminnal hozzuk reakcióba. 2. Az 1. igénponti szerinti eljárás foganatosítási módja, .melyre jellemző, hogy cukrok, vagy cukoralkoholok gyűrűs acetáljainak sulfonü-származékait hozzuk dietanolaminnal reakcióba.
