143314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szálak előállítására nagyviszkozitású oldatokból

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS. 143.314. SZÁM 29. b. OSZTÁLY — FI—97. ALAPSZÁM Eljárás szálak előállítására nagy viszkozitású oldatokból VEB Filmfabrik Agfa—Wolfen cég, Wolfen, NDK Feltalálók: dr. Duch Max vegyész, bitterfeldi és Lehnert Helmut vegyésztechnikus, wolfeni lakos A bejelentés napja: 1955. október 4. Ismeretes, hogy poliakrilnitril pornak a megfelelő oldószerekkel, pl. dimetilformaimiddal előállított fonóoldatai szobahőfokon viszonylag nagy viszkozitásúak, ami a fonóművélet kifogástalan véghezvitelét csak akkor engedi meg, ha a fonpoldatokat magas hőmérsékleten tartják s ezzel a viszkozitást közel a szokásos mérvűre csökkentik. Az ilyen oldatok azonban, a magas hőmérsékletű tárolás közben többé-kevésbé utánsötétedésre hajlamosak. Az elszíneződések mérséklésére javasolták már az oldatokhoz stabilizátorok adagolását vagy az oldatoknak nitrogéniatmoszféráiban való tárolását. Az oldatok hosszabb ideig tartó tárolás (légtelenítődése) folyamán azonban ilyenkor is utánsötétednek, ami a megfont szál színére is kihat. Azt találtuk, hogy a hidegen tárolt nagyviszkozitású oldatok fonóképessége és, poliakrilnitril esetében világosszínű szálak előállítása is elérhető, ha az oldatokat, kis területre korlátozva, rövid ideig éspedig 100—200 C°-ra felihevítjük. Ezt a felhevítést a találmány szerint a működésben levő fonószivattyúkban eszközöljük, melyeknek szűk csatornái lehetővé teszik az oldat rövid ideig tartó és intenzív felmelegítését anélkül, hogy az ennek következtében elszíneződnék, vagy egyéb tekintetben károsodnék. Igen nagy viszkozitású oldatok fonásakor célszerűnek mutatkozott a rövid ideig tartó, de nagyfokú hevítés zónája után alacsonyhőfokú zóna beiktatása, hogy az oldat fonhatóságát a fúvókákig fenntartsuk. E célra különösén alkalmasak a fűtőköpennyel ellátott szűrőgyertyák, minthogy szűk csatornáik a találmány szerinti követelménynek: a nagyviszkozitású oldatok rövid ideig tartó intenzív hőbefolyásolásának eleget tesznek. Másrészt a fűtőköpennyel ellátott szűrőgyertyáik lehetővé teszik a kisviszkozitású oldatok viszkozitásának a gyertyák hűtése útján való fokozását és ennek folytán, fonható állapotba való vitelét. 1. példa Poliakrilnitril pornak dimetilformamidban való 15—16%-os fonóoldatát szűrés után szobahőmérsékleten fonókazánban tároljuk. A fonóoldatot, nyomás alatti levegővel a fonószivattyúkhoz vezetjük, melyek forró levegővel fűtött, szigetelt fémszekrényben vannak elhelyezve. Az így felfűtött fonóoldat akár nedves, akár száraz fonóeljárással minden nehézség és minden elszíneződés nélkül megfonható. 2. példa Az 1. példa szerinti megszűrt fonóoldatot a fűtött fonószivattyúk elhagyása után fűtőköpennyel ellátott szűrőgyertyába vezetjük, melyet, az oldat kívánt viszkozitásának beállítására, hűtünk vagy ugyancsak fűtünk. A találmány szerinti eljárás: nemcsak a poliakrilnitril-oldatok fonására, hanem pl. acetilcellulóz, továbbá polivinilklorid, az aszimimetriás diklóretilén kevert polimerizátumái és egyéb olyan anyagok fonására is alkalmas, melyeknek oldatai vagy nagyviszkozitásúak, vagy pedig hidegen gélképződésre hajlamosak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szálak előállítására nagyviszkozitású oldatokból, különösen poliakrilnitril por oldataiból, melyre jellemző, hogy a szofbahőmérsékleten tárolt oldatokat rövid ideiig és intenzíven, előnyösen a működésben levő fonószivattyúkban, 100— 200 C° közötti hőmérsékletre hevítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az oldatok hőfokát a fonószivattyú és a fúvóka közötti zónában is, előnyösen köpennyel ellátott szűrőgyertyákban, felhevítéssel vagy lehűtéssel rövid ideig intenzíven befolyásoljuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 3392 Terv Nyomda, 1959.