143301. lajstromszámú szabadalom • Hősugárzó kályhákhoz

Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.301. SZÁM 24. g. OSZTÁLY — Ba-796. ALAPSZÁM Hősugárző kályhákhoz Bejelentő: Bachmann Ágoston, nyugdíjas, Tokodaltár Bejelentés napja: 1954. szeptember 1. A találmány szobafűtő vagy .más kályhákhoz való hősugárzó, amely lehetővé teszi a tüzelőanyag melegének jó kihasználását. Tudvalevő, hogy a fűtőkályhák önmagukban, tehát' külön hősugárzó nélkül a fa, szén vagy más tüzelőanyag melegét igen rosszul használják ki, a találmány pedig lehetővé teszi ennek a különben veszendőbe menő tetemes melegmennyiségnek jó és gazdaságos kihasználását. A találmány szerinti hősugárzó példaképpen választott kivitelét a csatolt rajz mutatja, .melynek kapcsán azt részletesen ismertetjük és az elért előnyöket a leírás végén adjuk meg. Az 1. ábra a hősugárzó oldalnézete és a 2. ábra a teljes kályhát a felszerelt hősugárzóval együtt vázlatos oldalnézetben mutatja, de nem szélesebb lapja felől tekintve, mint az 1. ábra, hanem a keskeny oldaláról nézve. A 2. ábra azt mutatja, hogy a hősugárzó egyik előnye a könnyű felszerelhetőség,, ill. az, hogy a kéménylyuknak nem kell magasan lenni, tehát a kémény bevezetőnyílása egymagasságban lehet a kályha füstkivezető-csövével. A 3. ábra felülnézet, tehát az 1. ábra szerinti hősugárzót felül nézve mutatja, a 4. ábra pedig ugyancsak felülnézet, de részben metszve, hogy a belső füstterelő lemezt látni lehessen, amely a 4. ábrán nyitva látható. Ez a nyitott helyzet főleg begyújtásnál kell, a 3. ábra szerinti csukott helyzet pedig a hősugárzó működési helyzete. A hősugárzó önmagába visszatérő csőből áll, amely tehát pl. köralakú, vagy ellipszisalakú lehet, de legelőnyösebb a rajzon látható négyszög-, ill. téplalap-alak. A cső alsó részénél belül van a ferde —2— válaszfal, amely a füstöt arra kényszeríti, hogy először felfelé, majd pedig lefelé áramoljon. A működésmód a következő : A füst, ill. az. égési gázok az —1— csőbe jutnak, tehát a kályhából az —1— csőbe áramlanak, majd pedig a hősugárzó alsó részében a ferde —2— falhoz (lemezhez) ütközve elfordulnak és azután a —3— csőben felfelé haladnak. Fent vízszintes irányba, majd lefelé fordulnak és azután a —4—- csőrészben haladnak lefelé és így érkeznek megint a —2— válaszfalhoz, de annak másik, hátsó, felületéhez, ahonnan hátrafelé terelődnek-és így kerülnek a kivezető —5-— csőbe, amelyből már a kéménybe jutnak. Ezt a .működésmódot az 1. és a 3. ábrán látható nyilak világosan szemléltetik. Ezzel tehát azt érjük el, hogy kis helyen kevés és olcsó lemezmunkával a füstöt viszonylag hosszú út megtételére kényszerítjük, miközben az melegét a szoba leyegőjének leadja. A kályhából kijövő gázok még forró állapotban ütköznek a —2— lemezhez és így mindig elég forró ahhoz, hogy amennyiben a hősugárzóban körülment gázok még mindig tartalmaznak valami éghető anyagot, ez a forró —2—• lemez hátsó felületéhez, ütközve meggyulladjon és átégjen. Előnye még a hosugárzónak, hogy felső részén levő —6— fedél könnyen levehető és így könnyen lehet annak belsejét tisztítani (kormozni), majd pedig a fedelet visszahelyezni. , A —2— válaszfal középső része külön darab, amelyet a rajzon —2a val jelöltünk és ez a darab fent a —2b— fogantyúban folytatódik olyképp, hogy ennek a —2b— fogantyúnak az elfordítása révén a —2a— rész a 4. ábrán látható nyitott helyzetbe fordítható. Ebben a helyzetben tehát a —2a— lemez az —1— és —5— csövek hosszirányával párhuzamos és lehetővé teszi, hogy a füstgázok a legrövidebb úton jussanak a kéménybe. Ez a helyzet a begyújtásnál kedvező és lehetővé teszi, hogy a rossz hazai szeneket akkor is eL.lehessen tüzelni, ha a kémény huzatja gyenge. Viszont, ha a —2a— lemezt a fogantyúval ferde helyzetbe fordítjuk, a füstgázok kénytelenek a nyilak szerinti, leírt körpályán haladni. Ekkor a hősugárzó felső részén, tehát a —6— fedélen ételt is lehet melegíteni. Az elfordítható lemez helyett más módon, pl. elhúzható tolattyúval is el lehet érni, hogy a füstgázok körülmennek, vagy egyenesen jutnak be az —5— csőbe. Szabadalmi igénypontok: 1. Hősugárzó fütőkályhához, melynek jellemzője önmagába visszatérő, főleg négyszögalakú, füstvezető cső, melynek egyik részén, előnyösen alsó részén egymással szemben füstbevezető (1). csöve és füstkivezető (5) csöve van, ezek között