143299. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes, vagy mesterséges titántartalmú anyagok feldolgozására

o Megjelent "1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.299. SZÁM 12. i. 33—40. OSZTÁLY - Fe~157. ALAPSZÁM „Eljárás természetes, vagy mesterséges fitántartalmú anyagok feldolgozására" A Magyar Állam, mint a Fémipari Kutató Intézet, Budapest, jogutóda. Feltaláló: Dunay Sándor vegyészmérnök. Bejelentés napja: 1951. július 7. A természetes, vagy mesterséges titán-tartal­mú anyagokat általában a norvég eljárás sze­rint dolgozzák fel oly módon, hogy különféle tö­ménységű kénsavval a titán-vegyületet megfe­lelő hőfokon elbontják. Ezáltal vízben oldható TiOSO«, vagy Ti(S04)2 keletkezik, amelyet víz­zel kilúgoznak és a vizes oldatból forralással me­tatitánsavat választanak le, melyet kiizzítva ti­tándioxidot nyernek. Azt találtuk, hogy olyan titán-tartalmú ve­gyületeknél, melyek kalciumot is tartalmaznak, tehát különösképpen a titándús alakoknál, a kén­savas feltárás csak rossz hatásfokkal foganatosít­ható, mert a kalcium-vegyületekből kénsav ha­tására gipsz keletkezik és ez rossz oldhatósága következtében a szemcsék belsejét a kénsav be­hatolása elől elzárja. A találmány célja e hátrányoknak egyszerű és olcsó eszközökkel való elkerülése. A találmány szerinti célt azáltal érjük el, hogy a természetes, vagy mesterséges titán-tartalmú anyagot a szo­kásos kénsavas kezelés előtt sósav hatásának tesszük ki. Kísérleteink szerint a titán-tartalmú anyagot 10—30%, célszerűen 20%-os sósavval kezeljük, miáltal vízben jól oldható CaCk ke­letkezik a jelenlevő, szilikátok egyidejű elbon­tása mellett. Melegítés a folyamatot gyorsítja. A szilikátok megbontásából származó kocsonyás kovasav miatt a reakcióelegy térfogata nagy­mértékben megnő. Ezalatt a folyamat alatt a ti­tán egy része is oldódik. A kocsonyás kovásav kiválása következtében az oldódott kalcium­vegyületet, mely CaClá alakjában van jelen, szű­réssel eltávolítani csak akkor tudjuk, ha anya­gunkat beszárítjuk és a kovasavat a szokásos módon dehidratizáljuk. A találmány egyik kiviteli módjánál a sósavas kezelés után az anyagot a kovasavas gél dehit­ratizálása céljából hevítjük, az oldható klorido­kat vízzel kimossuk és a titán zömét tartalmazó maradékot kénsavval feltárjuk. A kísérletek sze­rint a dehidratizált anyagot vízzel felvéve, szű­réssel a keletkezett vízoldható kloridokat, ezek között jelentékeny mennyiségű titán-vegyületet az oldhatatlan maradéktól elkülöníthetjük. A ti­tán nagyobbik részét az oldhatatlan maradék tartalmazza és ebből, kénsavas feltárással, a ti­tánszulfát vegyületeket állíthatjuk elő, majd ezek vizes oldatának forralásával végeredmény­ben titándioxidhoz juthatunk. A kalciumklorid­dal együtt kioldott titán-vegyületet, ugyancsak hidrolízissel, szintén kicsaphatjuk. A találmány szeri«ti eljárás egy másik kiviteli módjánál a kovasavas gél dehidratizálását kén­savval történő melegítéssel foganatosítjuk, ami­vel a kloridokat szulfidokká alakítjuk, és a ti­tánt is oldatba visszük. Azt találtuk, hogy 110 C° feletti hőmérsékleten így is bekövetkezik a ko­csonyás kovasav dehidratizálódása, majd maga­sabb hőfokon az egyéb titán-vegyületek elbon­tása, illetve a titánszulfátok keletkezése. A ki­hűlt reakció elegyből, vízzel való oldás után el­különíthetjük szűréssel a vizoldhatlan meddő ré­szeket, és a kapott szüredék hidrolízisével ki­nyerhetjük a metatitánsavat, illetve titándioxi­dot. A találmány célszerű kiviteli alakjánál a só­savat magában a kiindulási anyagban keletkez­tetjük, célszerűen oly módon, hogy a titán-tar­talmú anyagot konyhasóval, vagy konyhasót tar­talmazó oldattal kezeljük, célszerűen ilyen ol­datban szuszpendáljuk, vagy ilyen oldattal itat­juk és az oldathoz kénsavat adunk. Azt találtuk, hogy igen jó hatásfokot érünk el, ha a kiindu­lási anyagunkat célszerűen vízben oldott 2—6% konyhasóval elegyítjük, amelyből kénsav hatá­sára sósav keletkezik, s ez az in statu nascendi sósav igen erélyesen bontja a kalcium-vegyüle­teket, A hőfok emelésekor a kocsonyás kovasav dehidratizálódik és a keletkezett kloridok szul­fátokká alakulnak és a magasabb hőfokon bont­ható titán-vegyületekből titánszulfátok szintén kialakulnak. A felszabaduló sósav melegítéskor a reakcióelegy bői eltávozik. A felhasznált kony­hasóból, kénsav hatására Na2SOi keletkezik, mely anyag — tapasztalat szerint — a titánszul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom