143298. lajstromszámú szabadalom • Háromköpenyes aknakábel
Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.298. SZ.ÄM 21. c. 1-19. OSZTÁLY — Do-167. ALAPSZÁM ,3,Hát*omkoperayes aknakábel" Dörfel Erich elektromérnök, Berlirt-Niederschöneweide és Schulze Richard mérnök, Berlin-Mariendorf A szabadalom bejelentésének napja: 1955. augusztus 11. Hosszú aknakábeleknek az aknába való leeresztése főleg nagyfeszültségű kábeleknél nehézségekkel jár. A kábel kerek alakja és nagy súlya folytán a kábel, a nagy fajlagos felületi nyomás miatt, a lefutó görgőn deformálódik. Ily deformáció következménye a kábelnek csökkentett átütőszilárdsága, mellyel a kábel csökkentett üzemi biztonsága is jár, mert a szigetelésnek minden deformációja a villamos erőtérnek nemkívánatos torzítását vonja maga után. Mivel a szokásos kerek kábelek sodrott ereket tartalmaznak, az első leeresztéskor mindig fennáll a kábel elcsavarodására (kisodródására) irányuló hajlam, ami elsősorban a fektetési munkára hat károsan, másodsorban a kábelt veszélyezteti, mivel a fegyverzet és a kábellélek közötti erőkapcsolat meglazul és a kábellélek megnyúlik. A felsorolt hátrányok kiküszöbölésére, a találmány szerinti kábelt nem kerek, hanem lapos alakban képezzük ki, mely alak önmagában már ismert, mégpedig háromköpenyes laposkábel alakjában oly módon, hogy az egyeres kábelek laposan egymás mellett fekszenek és a kábelek vezetőanyagként nagy szakítószilárdságú, könynyűi'émötvözet szolgál. A mellékeit rajz kiviteli példa gyanánt oly kábel keresztmetszetét szemlélteti, mely három párhuzamosan egymás mellett fekvő egyeres 1 kábelből áll, mely kábeleket közös 2 védőburok veszi körül. A három egyeres kábel vezetői nagy szakítószilárdságú könnyűfém-ötvözetből, pl. Al-Mg-Si-ötvözetből vannak, melynek szilárdsága = 35 kg/mm2 , míg fajsúlya 2,9 és vezetőképessége = 31 m/Ohm. mm2 . A találmány szerinti kábelnek két ismérve, nevezetesen a lapos egyereskábeleknek és a csekély súlyú és fokozott szilárdságú vezetőknek kombinációja az egyes hatások összegén túlmenő, új hatással jár, mely a kábelnek az aknába való önhordó leeresztését eredményezi. A háromköpenyes kábelnek az aknába való leeresztésénéi lapos oldalával érintkezik a lefutógörgővel, miáltal lényegesen nagy a felfekvési felület. Ez a fajlagos felületi nyomásnak és ezzel a szigetelés deformálási veszélyének csökkenését vonja maga után. Kerekkábel leeresztésénél a kábel kerületén van megfogva, mimellett az erőkapcsolat a kábel kerülete és a kábel belsejében fekvő vivőelemek között lényegesen rosszabb, mint a három, laposan egymás mellett fekvő egyeres kábel esetiében. Csak a külső felületről (megfogási felületről) a belső vivőelemekre való erőátvitelnek kedvező viszonyai a háromköpenyes lapos kábelnél teremti meg a különböző vonóhuzalfegyverzet mellőzésének előfeltételét. Speciális esetekben a kábel két vagy négy, összesodrás nélkül egymás mellett elrendezett egyeres kábelből is állhat. A találmány szerinti aknakábel előnyei a kábelnek tetemes súlycsökkenésében vannak, amiből az anyagmegtakarításon kívül még a következő előnyök származnak: Tetemesen hosszabb kábelek is leereszthetők és a kábelnek a leeresztésnél fellépő nemkívánatos elcsavarodását elkerüljük. Szabadalmi igény: Háromköpenyes aknakábel, mely több, célszerűen három, közös védőburokkal körülvett egyvezetékes kábelből áll, melyre jellemző, hogy az egyenes kábelek laposan egymás mellett fekszenek és hogy az egyszerű kábelek vezetőanyagaként nagy szakítószilárdságú és aránylag jó vezetőképességű könnyűfém-ötvözetből vannak, (1 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2066. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre
