143285. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-klóranillinmentes fenetidin előállítására

0 Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.285. SZÁM 12. q. 1—13. OSZTÁLY — SI-517. ALAPSZÁM Eljárás 4-Eclóranilinmentes fenetidin előállítására A magyar állam, mint a feltalálók, Simonyi István, Gelegonya Géza oki. vegyészek, budapesti lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1955. május 16. A fenetidin a f enaeetin közbenső terméke. A gyártási eljárás során, amikor a kiindulási termék para-nitro-klórbenzól, akkor az etoxilezés után következő redukció miatt minden esetben 4-klóranilin keletkezik a fenetidin mellett. Mivel ez a szenynyeződés a gyártás későbbi fázisaiban nem távolítható el teljes egészében, így a végterméket — fenacetint — szennyezi. Annak ellenére, hogy különösen a gyógyászatban felhasználásra kerülő fenetidin 4-klóranilinszennyezésének eltávolítása kívánatos volna, mégis a gyártási módozatoktól függően az átlagosan 1—5% 4-klóranilint is tartalmaz. Az eddig ismert eljárások úgyszólván kivétel nélkül a vákuumban történő desztillációval igyekeztek a fenetidint ettől a kellemetlen szennyeződéstől megtisztítani. Ez azonban igen nehéz, mivel a 4-klóraniljn és a fenetidin forráspontja közel esik egymáshoz és így olyan azeotropos elegyet képez, mely megakadályozza annak üzembiztos elválasztását. A találmány mindezeket a hátrányokat kiküszöböli és új biztos módszert ad meg ennek az élettanilag is káros hatású anyagnak úgyszólván kvantitatív eltávolítására. Az eljárás azon a felismerésen alapszik, hogy a 4-klóraniiin lúgos alkoholos közegben alumíniumnikkel ötvözet jelenlétében dehalogéneződik, amikoris anilin és nátriumklorid keletkezik. Míg a 4-klóranilin-fenetidin keverék közeli forráspontjuk miatt még vákuumban sem volt üzembiztosan elválasztható, addig az anilin és parafenetidm keverék már frakcionált desztillációval is könnyűszerrel elválasztható. Az eljárás' nem korlátozódik azonban, csupán a fent leírt módszerre, mert a dehalogénezést savanyú közegben is megoldhatjuk. Ez esetben a parafenetidint savban feloldjuk és paládium csontszén, továbbá valamilyen hidrogénfejlesztő fém jelenlétében, (pl. cinkpor) végezzük el a dehalogénezést. Példák: 1. Bemérünk 200 g fenetidint háromnyakú lombikba, mely visszafolyó hűtővel és keverővel van ellátva. Teszünk hozzá 400 g vizet és 40 g 10%-os nátriumhidroxid oldatot. Ezután annyi 96%-os alkoholt adunk hozzá, hogy az alkohol-tartalom az össztérfogatra számítva 5—70% legyen. Majd 2—3 g alumíniumnikkel ötvözet hozzáadása után a keveréket 3—4 óra hosszat forrásban tartjuk. Lehűlés után a folyadékot leszivatjuk, a fenetidint a víztől elválasztjuk és frakcionáló készülékben ledesztilláljuk. A klóranilin-tartalom induláskor 12,1%, a reakció után nyert fenetidin klóramlin tartalma 0,1%. 2. 200 g fenetidint mérünk be háromnyakú'lombikba, feloldjuk 400 g víz és 200 g 36%-os sósav keverékében. Adunk hozzá 5 g palládiumos, szenet, majd melegítés és keverés közben több részletben 20 g cinkport adagolunk a reakciókeverékbe. 5—6 órás reakcióidő után az oldatot leszűrjük, a fenetidint lúggal felszabadítjuk, melyet az elválasztás után frakcionálunk. A kapott termék klóranilin tartalma 0,22%, míg induláskor 10,5% volt. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fenetidin előállítására, azzal jellemezve, hogy a 4-klóranilin szennyeződés lúgos alkoholos közegben alumínium-nikkel ötvözet jelenlétében dehalogénezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azáltal jellemezve, hogy a 4-klóranilin dehalogénezését savanyú közegben hidrogénfejlesztő fém és hidrogént átvivő katalizátor jelenlétében végezzük. 3. Az 1., 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a dehalogénezés után keletkező anilin mosással, majd az azt követő frakcionált desztillációval távolítjuk el a fenetidin mellől. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2065. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre