143280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers gyapjúzsír tisztítására és kozmetikai alapanyag készítésére
Megjelent 1956. október hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.280. SZÁM • 23. a. OSZTÁLY — Se-5.35. ALAPSZÁM Eljárás risers gyapjúzsír tisztítására és kozmetikai alapanyag készítésére Bejelentők: Szegő Ferenc, ifjú Oltay Ernő vegyészmérnökök, budapesti lakosok. Ä bejelentés napja: 1954. október 20. . Az eddig ismert szabadalmakban leírt nyers gyapjúzsír tisztítási eljárások szerint a nyers gyapjúzsírt alkalmas oldószerben (benzin, klórozott szénhidrogén stb.) oldják^ a savszám csökkentése érdekében a szabad zsírsavakat alkalikus oldattal közömbösítik és a képződött szappanokat elválasztják. Szűrés után az oldószert ledesztillálják. Az oldószeres kezelés nagy hátránya a jelentős készüléktérfogat igény, mert a nyers gyapjúzsír feloldásához használt oldószer mennyisége sokszorosa a feloldandó anyagnak. Az eljárás hosszadalmas és nehézkes (emúlzióképződés stb.). Számolni kell az oldószer regenerálásához szükséges energiával, munkaigénnyel, oldószerveszteséggel. Az eddig ismert eljárások a nyers gyapjúzsír szabad savtartalmának eltávolítására törekszenek. A nyers gyapjúzsír szerves oldószeres oldatát alkálioldattal semlegesítik és a képződött alkáliszappant alkalmas módon eltávolítják. A nyers gyapjúzsír — eredetétől függően — kb. 30% szabad szerves savat tartalmaz. Ennek eltávolítása jelentős veszteséggel jár. Eljárásunk teljes mértékben kiküszöböli az előzőkben ismertetett módszerek hátrányait. Nem szükséges a sokszoros térfogatot igénylő1 , nehézkes oldószeres kezelés. Eljárásunk szerint szagtalanított, világosszínű terméket nyerünk azáltal, hogy a nyers gyapjúzsírt 90—130 C° hőmérsékleten adszorbensekkel kezeljük. Ez az eljárás ásványolajtermékek „forró kontakt derítése" néven a szabadalmi leírásokból már ismert, de a gyapjúzsír — tehát nem ásványolajtermékek — finomítására ezt az. eljárást a szabadalmi irodalomban még nem írták le. Nem is volt várható, hogy ez az eljárás a gyapjúzsír tisztításánál alkalmazható lenne, mert egyes szakmunkák egyenesen óvnak a fellépő károsodás elkerülése végett a gyapjuzsír nagyobb hőfokra való felmelegítésétől. Ez pedig a forró kontakt derítés jellemzője. 90—130 C°-on az anyag eredetétől függően a kezelés kb. 2 óra kontakt idő alatt fejeződik be. Szakaszos üzem esetében (keverős duplikátorban) a kezelés után az anyagot leszűrjük. Folytonos üzemmenet mellett, amikor az anyagot álló adszorbensrétegen áramoltatjuk át, a szűrés természetesen elmarad. A kontakt derítéshez kontaktanyagként előnyösen használhatók a szokásos ipari adszorbensek pl.: timföld, aktív bauxit, fullerföld, aktívszén stb. Eljárásunk a savszám csökkentését a szabad savnak organikus anyaggal, vagy anyagokkal való reakcióbaléptetésével, megkötésével, közömbösítésével oldja meg. Így a savszám a kívánt értékre csökkenthető. A reakció során képződött termékek a tisztított anyagban bennhagyhatok, mert a szabad zsírsavból előállított anyagok tulajdonságaikban és kémiai összetételükben is igen hasonlók a tisztított gyapjúzsír alkotóelemeihez. Míg tehát az eddigi eljárásoknál a szabad zsírsavat szappanná való alakítás után egyszerűen eltávolították az anyagból, eljárásunk a szabad savból a lanolinhoz hasonló molekulát épít fel kémiai színtézissel és a kapott anyagot a tisztított termékben hagyja. A tisztítás: eme fázisában tehát eljárásunk lényeges újdonsága a kitermelés jelentős emelése az eddig szabadalmazott eljárásokhoz képest. A szabad sav megkötését, illetőleg átalakítását fűthető keverős berendezésben végezzük. Előnyösen alkalmazható szerves vegyületek: szerves nitrogéntartalmú bázisok, különféle alkoholok, vagy egyéb a karboxil csoporttal reagáló szerves anyagok lehetnek. A nyert termék fizikai tuladonságait igen előnyösen befolyásoljuk 100 C° körüli hőmérsékleten végrehajtott oxidatív kezeléssel. Erre a célra bármilyen ismert oxidálószer, vagy annak vizes, vagy alkoholos oldata alkalmas. Az oxidálószer menynyisége a tisztított anyagnak kb. 1—10%-a. Példa: i kg nyers gyapjúzsírt megolvasztunk és 97 C "-on 0-1 kg fulerföildet keverünk bele. Két órán át intenzíven keverjük a fenti hőmérsékleten, majd leszűrjük. A leszűrt anyagot ismét megolvasztjuk és 97 C "-on 18 g 20%-os hidrogénperoxid oldatot adunk hozzá. Kb. 1 órai keverés után, miután az oxigénfejlődés megszűnt, abbahagyjuk a keverést. A termék kihűlés után haványsárga színű, alig érezhető lanolin szagú, savszáma 15 mg KOH/g. Ki* termelés.. 750 g.
