143262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyhatású tea előállítására

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.262. SZÁM 30. h. 1-8. OSZTÁLY — NE—110. ALAPSZÁM Eljárás gyógyhatású tea előállítására A magyar állam, mint a feltaláló: Nyékes István oki. kertész, agronómus budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1951. szeptember 24. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a hársfakéreg (Cortex tiliae) és a hársfarügy (gemmae tiliae) igen előnyös gyógyhatású anyagokat (izzasztó és a köhögési ingert csökkentő hatású glükozidákat, nyálkát, illóolajat, keserű anyagokat stb.) tartalmaz, amelyek kiválóan alkalmassá teszik köhögés, rekedtség és hasonló betegségek elleni gyógytea előállítására. A hársfa virágának (Flos tiliae) köhögéscsillapító hatású gyógytea készítésére való alkalmazása már általánosan ismeretes. Huzamosabb időn át folytatott kísérletekkel megerősített tapasztalataink szerint azonban a hársfakéreg és a hársfarügy főzete lényegesen erősebb hatású köhögéscsillapítószer, mint a hársfavirágtea, sőt hatása felülmúlja az ipecacuanha, guajakol és hasonló ismert gyógyszerek hatását is, ezek gyakran tapasz^ talható káros mellékhatásai nélkül. A hársfakéreg és a hársfarügy főzeiének semmilyen mérgező vagy egyéb káros hatása az emberi szervezetre nem volt tapasztalható. További előnye a hársfavirágteával szemben, hogy szedése ill. begyűjtése egyszerűbb ós kevésbé költséges, így különösen erdőirtások, hársfaültetvények nyesése stb. alkalmával nagy mennyiségben és olcsón állnak e termékek rendelkezésre A hársfakéreg begyűjtésére nemcsak a hársfa ágain és törzsén levő kéreg, hanem a fiatal tőhajtások is alkalmasak, az ezekről leszedett rügy és kéreg ugyanolyan mértékben alkalmas a találmány szerinti gyógytea előállítására. A találmány szerinti gyógytea előállítása olymódon történik, hogy a hársfakérget vagy hársfarügyet akár friss, akár szárított állapotban vízbe — célszerűen már forrásban levő vízbe — dobjuk és kb. 10—15 percig főzzük. Ily módon sötétszínű főzetet nyerünk, melynek íze hasonlít a hársfavirág-teáéhoz, azonban különleges illatánál és zamatánál fogva jellegében mégis különbözik attól. A főzés befejezése után a főzetet célszerű 3—10 percig állni hagyni, ezalatt a főzet célszerű színe vörösesre változik. A fentiek szerint elkészített főzet célszerűen cukorral vagy mézzel tetszés szerint édesítve fogyasztható. A főzet elkészítéséhez 1 liter vízre kb. 25—30 g szárított hársfakéreg vagy rügy alkalmazandó; friss hársfakéreg vagy rügy alkalmazása esetén célszerű a nedvességtartalomnak megfelelően nagyobb mennyiséget venni a főzet elkészítéséhez. A találmány szerinti gyógyhatású tea készítésére alkalmas harsfaikéreg' ill. hársfarügy az év bármely szakában begyűjthető, tapasztalataim szerint azonban legtöbb hatóanyagot az ősszel (szeptember, október hónapokban) begyűjtött hársfakéreg tartalmazza; így az őszi hónapokban begyűjtött hársfakéreg hatásosabb az év egyéb szakában begyűjtött terméknél és ezért az ősszel szedett hársfakéregből kisebb mennyiség felhasználásával készíthetünk azonos hatású főzetet. Szabadalmi igénypontok. 1. Eljárás gyógyhatású tea előállítására, azzal jellemezve, hogy friss vagy szárított hársfakéregből és/vagy hárs farügyből vízzel főzetet készítünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a főzet elkészítésére szeptember—október hónapok folyamán szedett hárs— fakérget alkalmazunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1693. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre