143255. lajstromszámú szabadalom • Nem kerül hirdetésre
Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.255. SZÁM 21. g. 17—21. OSZTÁLY — KÓ—851. ALAPSZÁM Töltő-mérőkészülék háromelektródos zsebionizációs kamrákhoz Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: dr. Bozóky László osztályvezető, Budapest A bejelentés napja: 1955. március 16. Ko—842 számú szabadalmunkban ismertettük a segédelektródos zsebionizációs kamrát, amelynél egy permanens vagy elektromágnes hatása alatt kényszerpályán mozgó összekötő szerv segítségével lehet a belső elektródot egy segédelektróddal vezetői összeköttetésibe hozni. Jelen találmány tárgya fenti zsebionizációs kamra töltő-mérő készüléke. Ahhoz ugyanis, hogy zsebionizációs kamrát, ill. annak belső elektródját feltöltsük és hogy a feltöltött belső elektród elektromos állapotát mérhessük, a találmány szerinti készülékre van szükség, amelynek permanens (mágnese gondoskodik a vezetői összeköttetést létrehozó szerv megfelelően kiképzett kényszerpályán történő mozgatásáról. A találmány szerinti készüléket egy példaképpeni kiviteli alakban a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen az 1. ábra ,a töltő-jmérő készülék vázlatát és kapcsolási rajzát az ionizációs kamra nélkül, a 2. ábra az 1. ábra egy részletét mutatja nagyított léptékben, a behelyezett kamra alsó részével, a 3. ábra pedig a készülék leolvasó optikájának egy példaképpeni megoldását tünteti fel, a 4., 5., 6. és 7. ábrák a körhagyó működését, a 8., 9., 10. és 11. ábrák pedig az elektromágnes által végrehajtott, a következőkben részletezett négy műveletet tüntetik; fel. Az ionizációs kamra felvételére egy körbenforgatható, függőleges A rézcső szolgál (1. ábra), amelynek alsó végében elhelyezett B szigetelő dugó vájatos kiképzésével biztosítja a kamra egyértelmű behelyezését. Ekkor a behelyezett ionizációs kamra K segédelektródja (2. ábra) vezetői összeköttetésbe kerül a vájat alj álban elhelyezett kivezető C elektródon át a D, pl. Lauritsen típusú elektrométerrel (1. ábra). Az A rézcső alsó végén H excenter van elrendezve, amely a töltő-mérő készülékből jövő M vezetéket az ionizációs kamra bizonyos helyzeteiben a C vezetékkel érintkezésbe hozza, más helyzetekben pedig az érintkezést megszakítja. A körbenforgatható cső mellett elhelyezett E permanens mágnes bizonyos szöghelyzetben a belső elektród acélhuzalát X hátsó nyugalmi helyzetéből (8. ábra) előrerántja az y helyzetibe (9. ábra), majd tovább forgatva a csövet, az oldalsó z helyzetbe (10. ábra). Ekkor az acélhuzal tüske végződése nekiütközik a K segédelektródnak és így ezen át a belső elektród vezetői összeköttetésbe kerül a D elektrométerrel. Ez az összeköttetés kb. 60°-os további szögelfordulás alatt is fennmarad, míg végül a mágnes az acélhuzalt ismét visszarántja (x) nyugalmi helyzetébe (11.. ábra). A belső elektródnak az elaktrométerhez való kapcsolása alatt történik részint a mérés, részint pedig a belső elektród újbóli feltöltése az elektrométerrel ellenőrzött meghatározott feszültségre. Az F potencioiméterrel szabályozható feszültséget, pl. két 60 voltos száraztelep G szolgáltatja. A mérés, illetve töltés előtt a készülék minden esetben ellenőrzi a saját maga, illetve a behelyezett kamra K segédelektródjának szigetelését. Egy körbeforgatás alatt tehát: négy meghatározott állásban négy művelet kerül elvégzésre. A négy állást az A rézcsövön kiképzett négy horony határozza meg az ide beugró rugós csappantyú segítségével. A négy művelet a következő: I. Alapállás: a feszültség rajta van a D elektrométeren (4. ábra), értéke az F potenciométerrel pontosan beállítható; az acélhuzal a nyugalmi (x) állásban van .(8. ábra). II. Szigetelésellenőrzés: a körbenforgó csőre szerelt H szigetelő körhagyó gyűrű leemeli a feszültség pólust (M) az elektrométer kivezetéséről (C) (5. ábra), acélhuzal y állásban (9. ábra). III. Mérés: a H körhagyó a feszültség pólust még leemelve tartja (6. ábra), viszont ennél az elfordulásnál a mágnes már kapcsolja a belső elektródot (10. ábra). IV. Töltés: a belső elektród még kapcsolva van (10. ábra), a körhagyó viszont már ráengedi a feszültségpólust az eléktrométerre és a K-n keresztül a belső elektródra (7. ábra). Egy speciális J nyomógomb segítségével az elektrométert bármikor a feszültségpólusról föld-, potenciálra kapcsolhatjuk és így a nullpont .állását ellenőrizhetjük, illetve azt mechanikus úton