143252. lajstromszámú szabadalom • Korrózió ellen védő műanyag

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.252. SZÁM 39. b. 16-27. OSZTÁLY — Ko—733. ALAPSZÁM Korrózió ellen védő műanyag A Magyar Állam, mint a feltaláló: Kovács Lajos budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1954. április 14. A korrózió, elleni védelem igen fontos, és kényes kérdése többek között a gépiparnak is, mivel sokszor előfordul, hogy a finoman megmunkált darabok hosszú szállítás közben megrozsdásodnak és így hasznavehetetlenné válnak. A csomagolásnál eddig is alkalmaztak különböző védőbevonatokat, így a csúszó és forgóalkatrészek esetén zsírokat, melyek azonban a védendő felületről esetleges magas hőmérsékleten leolvadtak és így feladatukat nem tudták ellátni, vagy alkalmaztak műanyagokat is lakkbevonatként, mely bevonatnak eltávolítása azonban a meg• munkált darab megsértése nélkül rendszerint nem volt lehetséges. A jelen találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha lágyítóhoz; magasabb hőmérsékleten cellulózétert és savmentes ásványi olajat keverünk, vagy savmentes növényi olajba magas hőmérsékleten cellulózétert adagolunk, a képződött műanyaggélből a lehűlés folyamán az; alkalmazott ásványi, ill. növényi olaj egy része kinyomódik és így kettős feladatot lát el a javaslat szerinti anyag a korrózió elleni védelem terén. A gélszerkezetből kikerült olaj zsírozza a felületet a megszilárdult műanyagréteg pedig a levegő behatolását teszi lehetetlenné. A kivált olaj továbbá lehetővé teszi a bevonat könnyű, néhány darabban történő eltávolítását is. A megfelelő műanyag kiválasztása sok kísérlet eredménye volt, mert több elengedhetetlen követelménynek kellett a felhasználandó anyagnak megfelélnie: mechanikai tulajdonságainak kedvezőbbnek kell lennie az eddig ismert anyagokénál, megolvasztáskor bomlás nélkül kell folyékony állapotba átmennie és végül lágyítókban korlátlanul kell oldódnia. A fenti követelményeknek a cellulózéterek feleltek meg tökéletesen. Lágyítóként ftálsavésztereket alkalmaztunk, olajkomponensként savmentes ásványi olajokat, pl. paraffinolajat. Másik eljárási mód volt, hogy savmentes növényi olajba, pl. napraforgóolajba magas hőmérsékleten cellulózétert kevertünk. A gélek kialakítását oly módon kellett szabályozni, hogy bennük az olajok magasabb hőmérsékleten tökéletesen oldódjanak, azonban szobahőmérsékleten egy részük a gél szerkezetéből kinyomódjék. Az így kivált.olaj biztosítja egyrészt a védőbevonat könynyű lefejthetőségét, másrészt a műanyaggél-réteg védőhatásán kívül zsírozó tulajdonsága folytán is hozzájárul a korrózió megakadályozásához. Példák: 1. 40 súlyrész dibutilftalátot 160 C°-ra mele^gítünk, feloldunk benne 40 súlyrész etilcellulozt, majd az állandó hőmérséklet 160 C°-on tartása mellett 60 súlyrész 100°-ra előmelegített savmentes paraffínolajat öntünk állandó keverés közben hozzá. A hőmérsékletet azután 175 C°-ra emeljük és kivett csepp-próbával ellenőrizzük az egynemű termék kialakulásának bekövetkezr tét. Ha a kivett csepp kihűlve is teljesen tiszta átlátszó marad, a termék formába kiönthető és lehűthető. 2. 100 súlyrész (savmentes) napraforgóolajhoz 180 C°-on állandó keverés közben 50 súlyrész etilcellulózt adagohÄik és e hőmérsékletet addig tartjuk, míg a csepp-próba tiszta és átlátszó anyagot eredményez. Amennyiben a kivett csepp szoibahőmérsékletre lehűtve teljesen tiszta marad, az anyagot formába önthetjük és letölthetjük. Mindkét leírt eljárással előállított műanyaggélt, ha a felhasználás megkívánja, aromás szénhidrogének (benzol, toluol, xilol, szolvent, nafta), vagy alifás szénhidrogének és poláros oldószerek keverékének hozzáadásával (pl. benzin és alifás észterek, ill. észterek és ketonok) a megkívánt viszkozitásra beállíthatjuk. A két leírt példán kívül még számos hasonló összetételű anyag megfelelő a korrózió elleni védelem céljaira. A kész műanyag használata több módon kivitelezhető: Egyik eljárás szerint a 150—180 C°-on megolvasztott anyagba mártják a védendő felületű tárgyakat. Az olvadékból kiemelt darabok felületén a műanyagbevonat néhány másodperc alatt megszilárdul és teljesen összefüggő gőz- és gázáthatolhatatlan réteget képez. A kialakított burkolat vastagsága ennél az eljárásnál a mártás kivitelezésének hőfokától függ. Ha vastagabb védőrétegre van szükség, úgy a mártás könnyen megismételhető és célravezető. Amennyiben