143246. lajstromszámú szabadalom • Szorzótábla, illetve szorzóhenger

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.246. SZÁM 42. m. 33-37. OSZTÁLY - KA-393. ALAPSZÁM „Szorzótábla, illetve szorzóhenger" Kárpáthy Árpád kisiparos, Budapest. A bejelentés napja: 1953. augusztus hó 17. A találmány szorzó táblára, illetve szorzóhen­gerre vonatkozik, melyről a kétjegyű számok szorzatai közvetlenül leolvashatók, de többjegyű számok szorzatainak képzésére, valamint osztási műveletek elvégzésére is alkalmasi. A -99 szám­jegynek ugyanannyi számmal való szorzatát fel­tüntető ismert szorzótáblák mind vízszintes, mind függélyes irányban 99—99 mezőt tüntet­nek fel, miért is; már méreteiknél fogva nehezen kezelhetőek. A találmány a táblázat hosszméretének felé­re csökkentését célozza és ezzel nem csupán anyagmegtakarítást óhajt elérni, hanem a táblá­zat kényelmesebb kezelését is lehetővé óhajtja tenni. A mellékelt rajz 1. ábrája a szorzótábla bal felső részének felülnézetét, a 2. ábra a szorzó­hengeren alkalmazandó lécet szemlélteti. A találmány szerinti szorzótábla ismérvei a következők: függélyes irányban 99 mező, mely mezőket balról az 1—99-ig, jobbról pedig felül­ről lefelé haladva a 99—50-ig, majd az 51—99-ig terjedő sorszámokat feltüntető szegélyléc hatá­rol, míg vízszintes irányban a szorzótábla csak 49 mezőt tartalmaz, mely mezőket lent balról­jobbra növekvő sorrendben a 2—50-ig, fent pe­dig jobbról-balra növekvő sorrendben az 51—99-ig terjedő sorszámokat tartalmazó léc határolja Emellett a tábla felső felének bal felső sarká­tól a tábla vízszintes felezővonalának jobboldali végéig terjedő átló fölötti rész más színű (pl. pi­ros), mint az átló alatt fekvő része, (mely pl. zöld.). A különböző színű mezők határvonalát a rajz 1. ábrájában a vastagabb vonallal rajzolt tört vonal alkotja. A szorzótábla zöld mezeje tartalmazza a 99-ig terjedő számoknak 1—50-íg terjedő számokkal képzett szorzatát, mely szorzatok tehát a zöld mezőben közvetlenül leolvashatók, míg a piros mező az 50-nél nagyobb kétjegyű szorzandóknak 50-nél nagyobb kétjegyű szorzókkal való szor­zatát tartalmazza. A szorzótábla alkalmazása révén tehát kétje­gyű számok szorzatának megállapítása egyszerű leolvasási műveletté válik. A tábla azonban többjegyű számok szorzására is alkalmas. Ekkor a többjegyű szorzót és szorzandót kétjegyű ta­gokra bontjuk és a kétjegyű tagokkal végezzük el a szorzási műveleteket. Az egyes leolvasásnál kapott rész-szorzatokat azután összeadjuk. Mivel a szorzótáblával a szorzási és osztási műveleteket gyorsan és pontosan tudjuk végre­hajtani, a szorzótábla sok tekintetben szorzógé­pet pótol és logarlécet is helyettesít. A szorzótábla használatának megkönnyítésére és magassági méretének csökkentésére a szorzó­táblát forgatható henger palástján erősítjük meg. A henger átmérője a szorzóhenger átmérő­je (d) a tábla (1) magasságának egy harmadánál kisebb d — 1/n. A hengert hosszhasítékkal ellá­tott helytálló köpeny veszi körül. A köpenyen a hasíték alatt és fölött egy-egy számléc van megerősítve, mely léceknek színe megegyezik a szorzótábla mezejének színével. A hasíték fölötti léc (2. ábra) az 1—50-ig ter­jedő számsort balról-jobbra növekvő sorrend­ben, míg a hasíték alatti léc az 51—99 terjedő számsort jobbról-balra növekvő sorrendben tar­talmazza. A leolvasás megkönnyítésére a felső léc piros, az alsó zöld és így egymástól eltérő színekkel történik a leolvasás. A szorzóhenger használati módját két kétje­gyű szám szorzásának példája nyomán ismertet­jük. Pl. 89-et 37-el óhajtunk szorozni. A hen­gert elforgatjuk a zöld mező 89 számjegyére és a piros számléc 37-es számjegye alatt leolvassuk az eredményt (3293). A háromszögalakú piros táblarészt zöld léccel akkor alkalmazzuk, amikor mind a szorzandó, mind a szorzó felett van. Legyen a szorzandó 92 és 86 a szorzó. A hengert elforgatjuk a piros mező 92-es számjegyére és a zöld számléc 86-os számjegye felett leolvassuk az eredményt (7912). Részleteiben a találmány az igénypontok ke^ rétén belül sokféleképpen módosítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Szorzótábla, melynek jellemzői: a) a tábla függélyes irányban 99 mezőt tartal­maz, mely mezőket balról az 1—99-ig terjedő sorszámokat, jobbról pedig felülről lefelé halad­va 99—50-ig, majd 51—99-ig terjedő sorszá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom