143245. lajstromszámú szabadalom • Készülék vetített kép élességének ellenőrzésére

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.245. SZÁM 57. c. OSZTÁLY - KA-378. ALAPSZÁM Készülék vetített kép élességének ellenőrzésére A Magyar Állam, mint a feltaláló Kafka László vegyészmérnök, budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1953. április 13. A találmány szerinti élességbeállító készülék igen egyszerűen lehetővé teszi vetített kép élességének könnyű és gyors ellenőrzését, ill. az élesreállítás pontosságának fokozását, aminek különösen akkor van jelentősége, ha a vetítés fényképészeti nagyítás céljából történik. A készülék egy tükörből és sík felületén homályosított sík-domború (ún. visolett) lencséből áll, amelyre a képalkotó fénysugarak a tükörről visszaverődnek. A készülék alaplapja, amely a vetítőfelületen nyugszik, a tükör középpontjától ugyanakkora távolságban van, mint a visolett lencse matt sík felülete. A visolett lencsén át három-négyszeres nagyítással látható kép élessége tehát a vetítőfelületen létrejött vétítettkép élességét bizonyítja. A készülék vázlatos rajza a mellékelt ábrán látható. 2 az a sík, amelyre vetített kép élességét ellenőrizni kell. 7 a készülék talpa, amely pl. négyzetalakú lemez lehet, amelynek két szemközti oldalán egy-egy 3 oldallap van megerősítve. Ezen oldallapok között van rögzítve 4 tükör és az 5 visolett lencse. A lencse sík felülete homályosítva van és ennélfogva a vetített kép felfogására való ernyőként szolgál. A tükröt előnyösen úgy helyezzük el, hogy a tükörről visszavert fénysugár a vízszintessel 45° szöget zárjon be. Ez esetben a visolett lencse sík oldalát erre merőlegesen, vagyis a vízszintes síkkal szintén 45° szöget bezáróan helyezhetjük el, vagyis a képet a tisztalátás távolságából, kb. 25 cm-ről kényelmesen szemlélhetjük. Általában a tükör a készülék alapsíkjának és a lencse homályos felületének szögét felező síkban fekszik. Előnyösen a tükör középpontját az 1 alapsíktól 30—50 mm távolságban és a lencse homályosított síklapját a tükör középpontjától ugyanekkora távolságban helyezzük el. E két távolság egyenlősége folytán, ha a lencsében éles képet látunk, biztosak lehetünk abban, hogy az alapsíkra vetített kép is élesre van beállítva, tehát ha pl. fényképnagyításról van szó, a készülék eltávolítása után az expozíciót elvégezhetjük. A készülék talp nélkül is elkészíthető, lényeges csak az, hogy az alapsík — pl. a két oldallemez alsó szélével —• pontosan ki legyen jelölve. Szabadalmi igénypontok. 1. Készülék vetített kép élességének ellenőrzésére, amelyet a készülék alapsíkjával szöget bezáró tükör és a tükörről visszavert fénysugarak felfogása céljából a sík felületén homályosított visolett lencse jellemez. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a tükör középpontja a készülék alapsíkjától és a lencse síkfelületétől egyenlő távolságban van és a tükör a készülék alapsíkjának és a lencse homályos felületének szögét felező síkban fekszik. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1691. Terv Nyomda, 1956. Felelős vezető: Bolgár Imre