143243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénpárlatok kéntelenítésére

143.243 Termékek: 260 ml kénmentes gázolaj + pentán, ebből 60 ml a pentán és 200 ml a kénmentes gázolaj 640 ml kéntartalmú aromás gázolaj + benzol, ebből 540 ml a benzol + 100 ml a kéntart. arom. gázol. 1110 ml benzol -f- könnyűbenzin + pentán 2010 ml A termékek a nyersanyag aromás vegyületeit nem, vagy csak részben tartalmazzák. Az anyagmérleg alapján megállapítható, hogy a gázolajból előállított kénmentes termék és kéntartalmú aromás jellegű termék mennyiségének összege pontosan a nyersanyag térfogatát adja, tehát anyagveszteséggel az adszorpciós feldolgozás sorári nem kell számolni. A 3. ábrán rajzolt B diagramm az egyes frakciók kéntartalmát tünteti fel. Az adatok segítségével kiszámítható, miként változik a kénmeníesítési hatásfok a gázolaj nyersanyagra vonatkoztatott hozadékkal és milyen lenne a termék kéntartalma, ha különböző határoknak megfelelően egyesítenénk a frakciókat, Ezeket az adatokat a következő táblázatban tüntetjük fel: Nyersanyagra vonatkoztatott hozadék % 67 73,5 80,0 86,7 96,7 Kétirnentesítési hatásíok % 100 95,2 85,5 76,0 55,5 Térni és kéntartalma % 0,00 0,04 0,12 0,21 0,37 A találmány szerinti eljárással a nyersanyag, veszteség nélkül egy, a nyersanyag eredeti kénvegyületeinél kevesebb és egy, annál több kénvegyületet tartalmazó frakcióra bontható. A kevesebb kénvegyületet tartalmazó termék hozadékának növelésével a kéntartalom ebben a frakcióban növekszik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás természetes, vagy mesterséges eredetű kéntartalmú szénhidrogénpárlatok adszorpciós úton történő kéntelenítésére, azzal jellemezve, hogy a kénvegyületektől mentesítendő nyersanyagot 20—70 C° hőmérsékleten adszorbenssel, célszerűen szilikagéllel töltött oszlopokra töltjük fel, az: adszorbeált vegyületeket fokozatosan nagyobb polaritású oldószerrel eltávolítjuk, majd a deszorbeáló folyadékot kisebb polaritású szénhidrogénpárlattal kimossuk, miáltal az adszorpciós oszlop további nyersanyagmennyiség kéntelenítésére válik alkalmassá. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az adszorbens szárított, finomszemcséjű szilikagél, amelyet az adszorpció előtt pentánnal vagy könnyűbenzinnel előnedvesítünk. 3. Az 1. vagy 2". igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy deszorbeáló folyadéknak benzolt, kioldó folyadéknak pedig pentánt vagy hasonló szénhidrogéneket tartalmazó könnyűbenzint használunk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a nyersanyagot iners gáz, célszerűen nitrogén nyomása alatt áramoltatjuk át az adszorpciós oszlopon, amikor is a nyomást az áramlás kívánt sebességének és ezzel a kéntelenítés kívánt mértékének megfelelően szabályozzuk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás további kiképzése, melyre jellemző, hogy az adszórbenst magában az adszorbeáló oszlopban kisebb polaritású oldószerekkel regeneráljuk, míg hosszabb üzemeltetés után, az erőteljesebb regenerálást nagyobb polaritású deszorbenssel, célszerűen etil- vagy metilalkohollal végezzük, melyet benzollal, az utóbbit pedig pentánnal vagy könnyűbenzinnel történő mosással távolítunk el az adszorbens felületéről. (3 rajz) A kiadásért fele): a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1691 . Terv Nyomda, 1956. Felelős vezető: Bolgár Imre