143238. lajstromszámú szabadalom • Előszárítós vándorrostály-tüzelőberendezés

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.238. SZÁM 24. a. 1-14. OSZTÁLY - GA-285. ALAPSZÁM Előszárítős váfldorröstély-iüzelőberendezés A Magyar Állam, mint a feltaláló, Gábor László oki. gépészmérnök budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1953. március 31. A gyenge minőségű hazai szeneknek vándorrostélyon való eltüzelése sokszor súlyos nehézségekbe ütközik, esetleg egyáltalán lehetetlen, mert a tüzelőanyag a rostélyon rosszul ég, vagy egyáltalán meg sem gyullad. Ennek oka a tüzelőanyagoknak nagy salak-és nedvességtartalmában keresendő. A nehézségeken olyképpen szoktak segíteni, hogy a nedvesség nagy részét a szénből szárítással eltávolítják. Ez a szárítás történhetik a rostélyon magán is, ez esetben azonban az eltávozó gőzök és esetleg a szárításra felhasznált füstgáz is az égéstermékekkel keveredik. Ez hátrányos, mert a keveredő gázok, különösképpen pedig a vízgőz, amelynek még a fajhője is magasabb, mint a többi füstgázoké, az elégés hőfokát csökkentik és így az alacsony hőfokú tűztér folytán a szén meggyulladását nehezítik, bizonyos határon, felül pedig teljesen lehetetlenné teszik. A gőz ballaszt ezenfelül még a hatásfokot is különböző oknál fogva rontja. A szén szárítására egy másik eljárás az, hogy a szenet külön berendezésekben szárítják. Ez az eljárás ugyan az előbb említett hibákat kiküszöböli, azonban újabb hátrányokkal jár. Ehhez az eljáráshoz elsősorban is még egy külön szárítóberendezés szükséges. Ebben a szárítóberendezésben való kezelése alatt a §zén bizonyos mértékben töredezik, porlódik, úgyhogy vándor rostélyon való tüzelésre alkalmatlanabbá válik. A füstgázzal történő szárításnál a szén összerepedezik, esetleg be is gyullad, ami további kezelésnél zavarokat okoz. Kényelmetlen, hogy a kazánból a szárítás céljára külön ventillátorral füstgázt kell kiszivatni, amelynek a szárításhoz való hozzá- és elvezetéséről külön kell gondoskodni. A füstgázszárítók a kazánházban értékes helyet, foglalnak el és a kazánházhoz való hozzáférhetést sokszor nehézzé teszik. Mindezeknek a nehézségeknek kiküszöbölésére és külön szárítókészülék alkalmazásának elkerülésére szolgál a jelen találmány szerinti megoldás. Lényege abban van, hogy a rostély feletti tűztér elejéből egy részt elkülönítünk és a tűztér bői ezen a részen, továbbá az alatta fekvő szénágyon és vándorrostély-részen át szívjuk el a füstgázokat a kéménybe. Ezzel a rostélyon fekvő szénréteget szárítjuk, esetleg meg is gyújtjuk, ami ennél a megoldásnál nem hátrány, hanem előny, mert gyorsítja a tűztérben az égést. Előnyei még a megoldásnak a következők: A szárítási szakaszon a rostély felmelegszik és az égési szakaszon, mint regenerátor melegét átadja az égési levegőnek. Az ilyen módon is gyorsított égés miatt a rostélyfelület a szokásosnál kisebb lehet. Elmaradhatnak, vagy kisebb méretűek lehetnek a segédfűtőfelületek (vízelőmelegítő és léghevítő), mert a füstgázok, miután a szénrétegen és a rostélyon áthaladtak, már anynyira lehűltek, hogy még hasznosítható meleg már alig maradt bennük. A rajz. a találmány szerinti tüzelőberendezés egy kiviteli példáját tünteti fel. A vándorrostély feletti teret az 1 tolattyú két részre, mégpedig a 2 szárító, és a 3 égési térre osztja. Mivel a tulajdonképpeni égési tér most hátul van, a kazánt füstjárataival a rostély felett megfordítva helyezzük el. Az utolsó 5 füst járat a 2 szárítótérbe megy át. A szárítóitér előtt van a 6 szénadagoló. Mind a szárítótérben, mind alatta, vagyis a vándorrostély felső és alsó pályája között vannak a 7, illetve 4 füstelszívó csatornák. A 7 csatorna nyílása csappantyúval szabályozható, hogy a szénrétegen átszívott füstgázmennyiséget változtathassuk a szárítandó szén minősége szerint, A találmány szerinti tüzelőberendezés a következőképpen működik. A vándorrostély a 6 adagolóból ráfolyó szenet először a 2 szárítótérbe viszi. Ebben a szénréteget a rajta áthúzott füstgázok szárítják. A füstgázokat a felső rostélypálya alatti térből szívóhuzam-ventillátorok szívják el a 4 füstcsatornákon át. Ha kevésbé nedves szénnel tüzelünk, nincs, szükség az egész füstgázmelegre. Ilyenkor a 7 füstcsatorna csappantyújának nagyobb mértékű nyitásával több füstgázt vezethetünk közvetlenül a kéménybe. A vándor-