143233. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénes barna színezék előállítására

0 Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.233. SZÁM 12. o. OSZTÁLY - FA—4. ALAPSZÁM Eljárás kénes barna színezék előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók, Farkas Lóránt, Székely Pál, Bodrossy Félixné vegyészek, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1949. június 9. tartalmú és színezésre igen alkalmas vegyületetek keverékét adja. A kapott barna színezék 5-ös fényállósági, 3-as—4-es mosásállósági és 4-es dörzsállásági valódisági. értékei lényegesen meghaladják az irodalomban fellelhető hasonló alapanyagokból készülő kénes színezékek valódisági értékeit, és így alkalmassá teszi arra, hogy magasabb igényeket is kielégítsenek. Példa: 50 g 14—18% metoxitartalmú kereskedelmi száraz szulfitszennylúgot 50 ml vízben melegít tés közben feloldunk. A 105 C°-ra melegített oldatba beadagolunk 37,5 g ömlesztett kénnátriu-^ mot és keverés közben feloldjuk. A hőmérsékletet 110°-ra emeljük és keverés közben apránként beadagolunk 34 g kénport. A kén erős habzás és gázfejlődés közben oldatba megy. Ennek, megtörténte után a hőmérsékletet állandóan emelve keverés közben bepároljuk az oldatot — míg az rögökké nem áll össze. A kénezés végén a hőmérséklet 250 C°. A kapott termék súlya 76 g, őrlés és beállítás után egyszeres kénnátriummal 1:20 fürdőarányban pamutra barna kifestést ad. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás jó fényállóságú kénes színezék előállítására, azzal jellemezve, hogy a kénezéshez olyan szulfitszennylúgot használunk, amelynek metoxitartalma 14—18% között van. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a kénezést 250 C° hőmérsékleten tesszük teljessé. 3. Az 1—2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy kénezőszerként nátriumpentaszulfidot használunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1690. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre Ismeretes, hogy a legkülönbözőbb anyagok a szokásos módon szülfidizálva a pamut színezésére alkalmas vegyületeket adnak. Ma alig 60 évvel az első ilyen típusú színezék felfedezése óta számtalan kénes színezéket használt az ipar. Ezek -— egy-kettő kivételével —• ismeretlen szerkezetű ugyanabból a kiindulási anyagból nyerhető különböző kéntartalmú vegyületek keveréke. így a kénezés, a reakciókörülmények megválasztása döntő befolyást gyakorol a kapott kénvegyületek milyenségére, a keverékben levő arányukra, tehát a színezék minőségére. Ismeretes pl., hogy m-toluiléndiaminból kiindulva csupán a kénezés körülményeit megválasztva a sárgától a pirosbarnáig terjedő kénes színezékek alíthatok elő. Erre vonatkozólag igen sok szabadalom lájfcott napvilágot. Még szembeszökőbb eltéréseket mutat a 2-4-dinitro-4'-oxidifenilamin kénezésekor, amikoris barna, kék és fekete színezékek nyerhetők belőle, csupán a kénezés körülményeinek megváltoztatásával. Ugyancsak ismeretesek kénes színezékek, melyek a cellulózgyártás melléktermékének a szulfitszennylúgnak, a felhasználásával készülnek, így pl. a 2336 osztrák szabadalom olyan eljárást ír le, melynél szulfitszennylúgból nátrium triszulfiddal 180°-on történő kénezéssel barna színezéket állítanak elő. Ezzel szemben úgy találtuk, hogy a kénezés körülményeinek megfelelő megválasztásával az előbb említett 2-4-dinitro-4'-oxidifenilamin-nál tapasztalhatóhoz hasonlóan lényeges más, elütő árnyalatú és a mai nagy követelményeknek megfelelő jó valódiságú színezékeket állíthatunk elő. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy egyes alacsony 14—18% metoxi tartalmú szulfitszenriylúgok nátriumpentaszulfiddal magasabb, hőmérsékleten célszerűen 250 C°-on szulfizálva nagy kén-