143232. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldhidrát hatékonnyá tételére aluminátlúg kikeverése céljára

O Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.232. SZÁM Í2. m. 5-9. OSZTÁLY — EE~226. ALAPSZÁM Eljárás timfoldhldrát hatékonnyá tételére aluminátlúg kikeverése céljára Bejelentők: Dr. Erdey László és dr. Mázor László budapesti lakosok Bejelentés napja: 1954. május 20. Ismeretes, hogy timföldgyári aíuminátlúgok timföldhidrát tartalmának leválasztása a forró lúg hígításával és timföldhidráttal való beoltas­sál indítható meg. Az aluminátlúgból keverés és lehűlés közben leválott timföldhitrát egy ré­szét szűrés után friss aluminátlúg beoltására használják. Ilyen módon a timföldhidrát egy ré­sze a kikeverő üzemben állandó forgásban van. Könnyen belátható, hogy a beoltás céljából az üzembe visszakerülő timföldhidrát aktivitásá­nak növelésével csökkenthető annak mennyisé­ge, ami viszont a meglévő berendezés kapaci­tásnövekedését idézi elő. Kikevert timföldhidrát szemcsenagyságának eloszlására vonatkozó mikroszkópos vizsgála­taink eredményei azt mutatták, hogy a szem­csenagyság eloszlása hosszú üzemmenet alatt sérn változik meg, ami arra mutat, hogy a be­oltásra alkalmazott timföldhidrát nagyobb szemcséi gócképződés szempontjából kevéssé aktívak, mint a kisebb szemcsék. Előnyösnek látszott tehát a timföldhidrátnak csupán az ap­róbb szemcséit alkalmazni beoltásra, például rostálással való elválasztás után. Egyes szabadalmak a beoltásra alkalmas ap­róbb szemcséket úgy igyekeztek előállítani, hogy az aluminátlúg egy részében különleges körülmények között kikevert aprószemcsés tim­földhidrátot állítottak élő. Ezen eljárások ered­ménytelenségének az volt az oka, hogy az így előállított szemcsék felülete nem volt elég ak­tív. A gócképződés és kristálynövekedés kérdé­seinek további tanulmányozása arra mutatott, hogy a beoltásra használt timföldhidrát aktivi­tását a felületen kialakult adszorpciós réteg és főként az aktív helyekre adszorbeálódott szer­ves anyagok csökkentik, amit a gyakorlatban viszonylag nagy mennyiségű timföldhidrát be­keverésével ellensúlyoznak. Tapasztalataink szerint lényegesen megnövekedett a timföldhid­rát aktivitása gócképződés és kristálynövekedés szempontjából ha beoltás előtt akár az anya­lúggal együtt, akár pedig attól elválasztva meg­törtük. Ilyenkor a szemcsék aktivitása is meg­növekedvén, előnyösebb kikeverési hányadot és gyorsabb kikeverést értünk el, mint ugyan­olyan részecskeszámú, de töretlen, eredeti tim­földhidrát alkalmazásával. Mikroszkópos vizs­gálattal megállapítható volt az is, hogy a meg­tört, aprított kristályok majdnem valamennyié aktív gócként viselkedett. Példa: A leszűrt timföldhidrátot aprítással aktívvá tesszük, célszerűen úgy, hogy golyós-, vagy csőmalomban addig törjük, míg a részecs­kék átlagos lineáris mérete az eredetinek egy tizedére csökkent. Az őrleményt aluminátlúg kikeverésére alkalmazzuk, mikoris ez nagyobb mennyiségben adagolva a kikeverést gyorsítja, kisebb mennyiségben pedig ugyanazon hatás ér­hető el, mint nagy mennyiségű timföld alkalma­zásakor, de lényegesen kevesebb timföldhidrát felhasználásával. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás timföldhidrát hatékonnyá tételére aluminátlúg kikeverése céljából azzal jellemez­ve, hogy a beoltásra visszakerülő timföldhidrá-* tot anyalúggal együtt, vagy anélkül aprítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás változata azzal jellemezve, hogy osztályozó eljárás után a timföldhidrátnak csak az apróbb részeit hasz­náljuk beoltásra aprítás után. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1690. Terv Nyomda. 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom