143230. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a periódikus rendszer II. és III. osztályába tartozó fémek, különösen alumínium felületi oxidálására

ő Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.230. SZÁM 48, d. OSZTÁLY — Ee—108. ALAPSZÁM Eljárás a periodikus rendszer II. és III. osztályába tartozó fémek, különösen alumínium felületi oxidálására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest. A bejelentő által megnevezett feltaláló: Winter Ernő mérnök, Budapesti lakos. A bejelentés napja: 1951. február 9. Találmányunk tárgya eljárás a periodikus rendszer II. és III. osztályába tartozó fémek, kü­lönösen aluminium felületi oxidálására. E fémek, különösen az aluminium;, felületi oxidálása már régi törekvés, Felületi oxidréteg előállítására azért volt szükség, hogy a fémet, pl. az aluminiumot, ezen oxidréteg segítségével a korróziótól megvédjük. így pl. aluminium esetében ismeretes az ún. eloxál-eljárás, amely borátok, foszfátok, stb. vizes oldata segítségével oxidálja anódikusan az alumínium felületét. Ezzel az eljárással nem kapunk eléggé tömör és összefüggő réteget. Noha az: eloxál eljárással felületileg oxidált aluminium korróziónak ellen­álló, bizonyos különleges célokra az így oxidált aluminium nem alkalmas. így elsősorban e felü­leti oxidréteg szigetelő tulajdonsága nem felel meg mindenben a követelményeknek. Más fé­mek, pl. magnézium, vagy berillium esetében is hasonló a helyzet. Találmányunk értelmében pl. az aluminiumot nem vizes oldatok, hanem sóömledék segítségé­vel oxidáljuk anódikusan. Ezek a sóömledékek célszerűen oxisók ömledékei, amelyek anódiku­san oxidálnak (az anódot), melyeknek olvadás­pontja az aluminium olvadáspontja alatt van. Előnyösen használhatók pl. a nitritek, nitrátok, Mórátok, perklorátok, piroborátok, stb., különö­sen pedig ezek alkálisói, így pl. nátriumnitrit, káliumnitrit, káliumklorát, stb. Az eljárás példaképpeni kivitelezése a követ­kező : fémaluminiumot, amely lehetőleg igen kevés szennyezést tartalmaz, magas hőfokon, közel az olvadáspontjához, de mindenesetre ez alatt, 650 C° körüli hőmérsékleten anódnak kapcsolva, pl. nátriumnitrit ömledékben elektromos áram se­gítségével oxidálunk. Az áramsűrűség lehetőleg nagy, legalább 4 Amp/dm2 legyen. A* hőfok be­tartása eléggé fontos az oxidréteg struktúrája szempontjából. Ügyszintén az (áramsűrűség is szerepet játszik ebben, így kis áramsűrűségek mellett nem kapunk megfelelő oxidréteget. A találmányunk szerinti eljárással készült fe­lületi oxidréteg tömör, kiváló szigetelő tulaj­donságokkal bír, mindamellett mikroméretekben nézve nem sima, ami bizonyos célokra igen meg­felelő. Különösen nagy áramsűrűségek mellett kapjuk ezt a struktúrát, míg kisebb áramsűrű­ségeknél a felület sokkal simább lesz. Természetesen nem korlátozzuk magunkat a leírt kiviteli példára, sem pedig a felsorolt só­ömledéknek alkalmas anyagokra, mert bármi­lyen oxidálósó alkalmas, melynek olvadáspontja a fém, pl. az alumíniumé alatt van, Szintúgy nem korlátozzuk magunkat aluminium felületi oxidálására, mert hasonló" módon a periodikus rendszer II. és III. osztályába tartozó fémek leg­többjét, így pl. a magnéziumot, a berilliumot, stb. is oxidálhatjuk felületileg. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a periodikus rendszer II. és III. osz­tályába tartozó fémek, különösen aluminium fe­lületi oxidálására, azzal jellemezve, hogy pl. az alumíniumot anódnak kapcsolva, annak olvadás­pontja alatti olvadáspontú oxisók ömledékében, pl. az aluminium olvadáspontjához közelálló hő­mérséMeten, de mindenesetre annak olvadás­pontja alatt, elektromos áram segítségével ál­lítjuk elő a felületi oxidréteget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom