143229. lajstromszámú szabadalom • Evezőszerkezet csónakokhoz

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.229, SZÁM 65. c. OSZTÁLY — Do-131. ALAPSZÁM Evezőszerkezet csónakokhoz Dörnyei István gépkocsivezető, Budapest A bejelentés napja: 1953. augusztus 18. A találmány lapátos evezőszerkezet csónakok­hoz, melyet az ismert lapátos evezőszerkezetek­től eltérően akként szerkesztettünk meg, hogy a csónakkal kicsiny szélességi kiterjedésű vize­ken, például szűk csatornákban való közlekedést is lehetővé teszi. Az eddig ismert megoldások­nál az evezőlapát hosszirányú mérete rendsze­rint akkora, hogy az ilyen lapátokkal felszerelt jármű a csónak szélességének többszörösét ki­tevő szélességű vízsávot igényel, ami több csó­nak egymás mellett való haladását, vagy igen keskeny vizíutak, p. o. keskeny csatornák igény­bevételét még egy jármű számára sem teszi le­hetővé. A találmány szerinti evezőszerkezetnél ezeket a hátrányokat azzal szüntettük meg, hogy a csó­nak mindegyik hosszoldalán a csónak hosszkö­zé psík jávai párhuzamos síkban mozgatható egy­egy evezőpárt és az evezőpárok tagjait kénysze­rűen egymással szemben mozgató hajtóművet alkalmaztunk. Ily módon elértük azt, hogy az evezőszerkezet, illetőleg a lapátok a jármű szé­lességét csak kevéssel, mindössze körülbelül 60—80 cm-rel növelik meg. Ezenkívül egy eve­zőpár egyik tagja a csónakot: mindig a kívánt ha­ladás értelmében mozgatja, nincs tehát a csóna­kot a haladás irányából kifordítani igyekvő nyo­maték, ha a két evezőpárt egyforma erővel mű­ködtétjük. Ezenkívül a szerkezet lehetővé teszi, hogy az evezős akár a szokásos módon a menet­iránynak háttal, akár a menetirányba fordulva helyezkedjék el. Á találmány lényeges része továbbá a lapát ki­vitelezése. Mivel a találmány szerinti szerkezet­nél a lapátok állandóan a víz alatt mozognak és normális működtetés közben abból nem merül­nek ki, viszont a csónak hajtásához a két külön­böző irányú (előre-hátra) mozgás közül csak az egyik irányú. mozgás hasznosítható, a lapátokat úgy alakítottuk ki, hogy azok mindegyike egy­máshoz képest elmozgatható legalább két szárnyból áll, melyek az egyik irányú mozgás közben a víznyomás hatása alatt szétnyílnak és így a víznyomás azokra nagy felületen hat (hasznos löket periódusa) a másik irányú moz­gás közben pedig összecsukódnak, úgy hogy a mozgás (holt löket periódusa) közben a víznyo­mással szemben ellenállásuk a legkisebb. A találmány további részleteit a rajz kapcsán ismertetj ük, amelyen.: az 1. ábra a találmány szerinti csónak távlati képe, a 2. ábra a csónak egyik oldalán levő evező­szerkezet elölnézete, a 3. ábra a 2. ábra szerinti evezőszerkezet ol­dalnézete, a 4. ábra a lapát egyik kiviteli alakjának elöl­nézete, az 5. ábra a lapát egy másik kiviteli alakjának elölnézete, • a 6. ábra az 5. ábra szerinti lapát oldalnézete, a 7. ábra a lapát egy további kiviteli alakja, nagyobb léptékben, elölnézetben, a 8. ábra a lapátok átfordítására alkalmas szerkezet, a 9. és 10. ábra az átforditószerkezet egy má­sik kiviteli alakjának két különböző nézete, ille­tőleg metszete, a 11. ábra a lapát egy további példakénti ki­viteli alakját oldalnézetben mutatja. Az azonos hivatkozási számok minden ábrá­ban azonos alkatrészeket jelölnek. A találmány szerinti evezőszerkezet az 1. áb­rabeli csónakon á csónakfalak 1 helyein két tü­körszimmetriás kivitelben van elrendezve, még­pedig egy-egy ily szerkezet a csónakázó személy mindegyik kezéhez, ezért elegendő, ha részletei­ben csak az egyik szerkezetet ismertetjük. Az 1 helyen rögzített 2 konzolban U alakban meghaj­lított 3 tartószervet rendeztünk el, melynek hosszabbik szárán a 4 lapát hosszú 5 nyele, rövi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom