143223. lajstromszámú szabadalom • Készülék háromszögelési pontok koordinátáinak statikus kiegyenlítésére

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.223. SZÁM 42. c. 5—9. OSZTÁLY — CA-79. ALAPSZÁM Készülék háromszögelési pontok koordinátáinak statikus kiegyenlítésére A Magyar Állam, mint a feltalálók Császár Ferenc és Papp Zoltán mérnökök, budapesti lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1954. január 22. Háromszögelési pontok legmegbízhatóbb koor­dinátáinak (kiegyenlített helyeinek) meghatáro­zása a geodéziai gyakorlatban több mérési hely­ről felvett mérési adatok alapján, kiegyenlítő számítással történik. A számítás munkájának, az erre szükséges időnek, továbbá a számítási hibák lehetőségeinek csökkentése végett ugyanerre a célra különféle grafikus eljárások is vannak alkalmazásban. A találmány tárgya olyan egyszerű készülék, amelynek segítségével a pont kiegyenlített helye a készülék lényeges részét tevő ingáknak a mé­rési adatok alapján való beállítása után, a készü­lék asztalkáján elhelyezett csúszótestnek az in­gák hatására bekövetkező eredő elmozdulásából, vagyis a középponttól való eltávolodásából meg­határozható. A készülék elmélete dr. Hazay István által megállapított azon analógián alapul, hogy bár­mely' előzetes ponthelyre minden egyes (1) mé­rési iránynak megfelelően látszólag olyan R erő hat, amely az illető mérési irányra merőleges és ehhez az irányhoz tartozó (E) lineáris eltérésnek (ellentmondásnak) az ugyanezen irányhoz tar­tozó (t) távolság egységére vonatkoztatott részé­vel egyenlő, vagyis R^E t Ezek az R erők a pont kiegyenlített helyén egymással egyensúlyban vannak és csak egyet­len olyan hely van, ahol az egyensúly bekövet­kezik minden más helyen olyan eredő erő jelent­kezik, amely a kiegyenlített hely irányába mu­tató elmozdulásnak felel meg. A találmány szerint ezeket az R erőket tény­legesen megvalósítjuk oly módon, hogy az erő­rendszer a készüléknek egy elmozdítható részére pl. egy csúszótestre hat, amely ennélfogva mind­addig elmozdul, amíg az erőrendszer egyensúly­ba jut, vagyis amíg az elmozdítható készülékrész a kiegyenlített helyet foglalja el. A találmány szerint az R erők kifejtésére in­gákat használunk, amelyeket egy tárcsa kerüle­tén úgy helyezünk el, hogy az általuk kifejtett erők a tárcsa középpontjában levő csúszótestre hassanak és mindegyik erő iránya a megfelelő mérési irányra merőleges legyen. így a fenti 'el­mélet szerint az elmozgatható test a kiegyenlí­tett hely helyzetét veszi fel. A találmányt részletesen a rajzmelléklet alap­ján ismertetjük, amelyen az 1. ábra a készülék ingáinál fellépő erőirányo­kat mutatja, a 2. ábra pedig az egész készülék vázlatos rajza. Az 1. ábra a készülék egy ingáját tünteti fel, amelynek S súlya az A forgáspont körüli kilen­dítés által a középhelyzetből a-val eltávolítva az ingarúd felső végén olyan R erőt fejt ki, amely­nek nagysága R = a . S/b. Ha a szerkezeti kivitel olyan, hogy az ingarúd AB részének hossza és az S súly állandó, az AC = c rész hossza pedig változtatható és ha vé­gül a b erőkart az inga különböző beállításainál egyenlőnek vesszük, amely elhanyagolás megen­gedhető, akkor az a erőkar a B pont d kimozdí­tásával és az ingarúd c hosszával arányos, vagyis az R= a • Konstans. — d • c • konst. Ha az ingát úgy állítjuk be, hogy a d kitérítés előjelre helyesen az E lineáris ellentmondással, a c ingahossz pedig a t távolság reciprok értéké-E vei egyenlő, akkor R = — konst., vagyis az; in­ga által kifejtett erő a Hazay-féle analógia sze­rint az előzetes ponthelyre ható erőkomponens­sel lesz egyenlő, amivel — mint láttuk — a ké­szülék helyes működése biztosítva van. A készülék kivitelét vázlatosan a 2. ábra tün­teti fel. Az ábrán egyszerűség kedvéért csak egy inga van feltüntetve, a valóságban azonban ezek száma a mérési irányoknak a gyakorlatban elő­forduló számával egyező. A készülék fő része az ismert talpcsavaros törzsön megerősített KI ko­rong, amely kerületén fokbeosztással van ellát­va. Énnek kerületén rögzíthető az I ingát hor­dozó T tartórész, amelynek kinyúló vége villásan elágazik. A villa két ágában Cs csődarab tt ten­gelye van ágyazva, amelyben az I inga rúdja el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom