143222. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőfokfüggő ellenállások előállítására

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.222. SZÁM 21. c. 54—56. OSZTÁLY — CA-73. ALAPSZÁM Eljárás hőfokfüggő ellenállások előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók, dr. Csapó Ferenc és Sillye Mária jogutódja, Budapest. Bejelentés napja: 1953. szeptember 11. Nagy negatív, hőfoktényezőjű ellenállások — az ún. termisztorok — kétféle kiviteli formája ismeretes, úgymint a tárcsás-termisztor és a gyöngy-termisztor. A tárcsas-termisztor (díse thermistors) néhány mm átmérőjű, kétoldalt fegyverzettel ellátott kerek lapból áll és elsősorban hőfokmérésre szol­gál. A gyöngy-termisztor (bead thermistors) két, egymástól nagyságrendileg 1/10 mm távolságra levő huzalra mártott és kiégetett cseppből áll és nagyfrekvenciás méréseknél alkalmazzák. Az ismert termisztoroknál a tárcsákat sajto­lással, a gyöngyöket pedig mártással, vagy ke­néssel készítik. Ez utóbbi eljárásnak hátránya, hogy méreteiben egyenlőtlen és bizonytalan, ugyanis a megengedett tűrések a kis cseppméret miatt néhány század mm nagyságrendűek, ami­nek betartása cseppképzésnél lehetetlen. A mé­retszórásból következik a karakterisztikus ada­tok többszáz százalékos . szórása. Azonkívül a csepp kiégetésénél a tartóelektróda-huzalok is könnyen deformálódnak, ami az egyéb hibákkal együtt a nagyfrekvenciás energia reflexióját idézi elő. A gyöngyök előállítására présszerszám nem készíthető a kis méretek miatt. A gyöngy-termisztorok fenti hiányosságait és előálítási nehézségeit küszöböli ki a találmány szerinti eljárás, mely szerint készített termisztor példakénti alakját az 1. ábra mutatja kereszt­metszetben és az eljáráshoz szükséges szerszám példakénti alakját a 2. ábra szemlélteti. Az 1. ábrán látható példakénti termisztor elő­állítása a következő: A profilrúd (1) gyártása a 2. ábra szerinti szerszám segítségével történik. Az acélból készült szerszám egyik nyílásának méretei a szükséges profilrúd méreteivel meg­egyeznek, míg az átellenes oldali nyílása töltő­nyílásként szerepel. A szerszámon csavaros saj­tóval préselhető keresztül a szobahőmérsékleten pépszerű massza. Az átpréselés eredményeként a szerszám méreteinek megfelelő keresztmetszetű hosszú rudat nyerünk, amelyet a szükséges hosz­szúságú darabokra lehet szétvágni. (1) E kis pro­filrudak megfelelő helyeire illesztjük az elektró­dahuzalokat (2), amelyeket a profilrúd anyagá­ból és kötőanyagból készült pasztával (3) rögzí­tünk. Ezután a nyert egységet színtereljük. A találmány szerinti eljárással készült ter­misztorok természetesen igen sokféle alakúak lehetnek. Az így gyártott termisztorok anyaga — a saj­tolás folytán — tömörebb, mérete kisebb és en­nek következtében érzékenysége kb. 70%-kal nagyobb. (A mérések szerint.) Tömeggyártásra sokkal alkalmasabb, mint a cseppképzés. A saj­tolással a méretek pontosabban tarthatók, s en­nek következtében a villamos adatokban kisebb a szórás. A huzaltartók az előre elkészített ter­misztorra mereven fekszenek fel, s égetés köz­ben sem deformálódhatnak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás gyöngy-termisztorok gyártására az­zal jellemezve, hogy a negatív hőfoktényezőjű anyagból készült profilrudat nyíláson át történő sajtolással állítjuk elő, majd a kívánt méretre szabjuk, s az így nyert profildarabokra a profil­darab anyagával egyező alapanyagúidé kötő­anyagot is tartalmazó masszával erősítjük az elektródahuzalokat. 2. Az 1. pont szerinti eljárással készült ter­misztor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ellenáilásanyagból készült profilrúd az elektró­dák megtámasztására szolgáló kivágásokkai bír. (1 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1689. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom