143220. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfoklórozásra alkalmas szénhidrogének kiválasztására természetes ásványolaj párlataiból

0 Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én-ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.220. SZÁM 12. o. 1—4. OSZTÁLY - BE—291. ALAPSZÁM Eljárás szulfokiórozásra alkalmas szénhidrogének kiválasztására természetes ásványolaj párlataiból Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Veszprém, mint 5>r. Berty József budapesti,.. Dr. Báthory József és Oltay Ernő vegyészmérnökök, veszprémi lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1951. augusztus 7 Ismeretes, hogy a Fischer—Tropsch-féle szintézis gázolaj-párlatának hidrogénezett terméke kiváló eredménnyel szulfoklórozható ipari méretekben a Reed-féle reakcióval RH + SO, — CL. fény R — SO, Cl + HCl mert gyakorlati értelemben pusztán normál szénhidrogének elegye. Ezzel szemben a természetes ásványolaj párlatok normál szénhidrogéneken kívül aromás, naftán és elágazó láncú szénhidrogéneket is tartalmaznak. Az aromás vegyületek ismert módon, pl. az Edeleanu-féle extrakcióval vagy erős oleumos raffinálással, eltávolíthatók ugyan, de ha az ezektől megszabadított párlatokat szulfoklórozzák, a bennük maradt elágazó láncú alifás szénhidrogének tercier szénatomjai a gyártás különböző fázisaiban termikus bomlást idéznek elő, minek következtében a szulfoklórozott termék sötét színű lesz és így pl. világos vagy fehér bőrök cserzésére alkalmatlanná válik. Másfelől ismeretessé vált, hogy a természetes ásványolajpárlatokból a normál alifás szénhidrogének karbamidos addukt alakjában kiválaszthatók. A találmány a feladatot szintén karbamidos addukt képzése útján oldja meg, de az ismert eljárásoknál egyszerűbb és olcsóbb eljárással, ezenkívül tűzveszély teljes kiküszöbölésével és a kezelt párlat normál szénhidrogén-tartalmának gyakorlatilag teljes mennyiségben és gyakorlatilag teljesen tiszta állapotban való kivonásával. Az új eljáráshoz a karbamidon és a nedvesítőszerként használt csekély mennyiségű metilalkoholon kívül egyéb oldószerre vagy vegyszerre szükség nincs. Az új eljárás szerint továbbá az addukt képzése hűtés nélkül lehetséges és az eljárás egyetlen termikus költsége az addukt vízzel való elbontásakor keletkező karbamidoldat bepárlásakor adódik. Az eljárásnak legfőbb és egészen új jellemzője, hogy az addukt kristályokon adszorbeáló nem-normál szénhidrogének kimosására vizes, szobahőmérsékleten telített karbamidoldatot alkalmazunk, felhasználva azt az új kísérleti megállapításunkat, hogy az addukt a vizet sokkal erősebben adszorbeálja, mint a nem-normál szénhidrogéneket, és így az oldat víztartalma az addukt felületén adszorbeált szénhidrogének helyébe lépve ezektől az adduktot megtisztítja, de az addukt karbamidját a karbamiddal telített oldat nem: oldja, úgyhogy maga az addukt teljes normálszénhidrogén-tartalmával érintetlenül kerül ki a lemosásból. Hogy az adduktképző műveletben az eljárást körülményessé tevő és a normál szénhidrogének teljes mennyiségben való kiválasztását meghiúsító emulzió keletkezésének minden további nélkül (vegyszer alkalmazása nélkül) elejét vegyük, az adduktképzéshez önmagában ismert módon szilárd karbamidot használunk. Ebből azonban olyan esetekben, amikor a kezelt olaj párlatban nagy a normál szénhidrogénnek aránya az egyéb szénhidrogénekhez, összetapadó, nehezen kezelhető adduktot kapnánk. A találmány értelmében ilyen esetekben is finom, laza kristályokból álló adduktot kaphatunk, ha a kezelendő párlatot a karbamidos kezelésnek a normál szénhidrogéneket gyakorlati értelemben már nem tartalmazó melléktermékével, legcélszerűbben e termék egy részének recirkul altatásával hígítjuk. Ezzel egyúttal azt is elérjük, hogy az adduktképzést hűtés nélkül végezhetjük, mert a hígítás a reakció lefolyását és ezzel a reakcióhő fejlődését úgy mérsékli, hogy a hőmérséklet a szobahőfokról csak 3—10 C°-kal magasabbra emelkedik. Kísérleteink szerint 50 fokot meghaladó lobbanáspontú szénhidrogénelegyekből a normálszénhidrogének, tűzveszély nélkül, nyitott edényben is kiválaszthatók. Kiviteli példa. Zalai eredetű intermedier bázisú nyersolaj 230—3000° forrpontú párlatából 500 g-t 1000 g a folyamaton előbb már átmsnt normálszénhidrogénmentes, nem-reagált párlattal elegyítünk, azután 6 g metilalkohollal nedvesített 300 g kristályos karbamiddal reagáltatjuk. A reakció befejezése után szűrünk, amikor is mintegy 560 g csapadékot és kb 1240 g nem-reagált olajat kapunk. A reagálatlan olajból mintegy 1000 g-t a következő művelethez használunk fel és a megmaradó kb. 240 g-ot melléktermékként elvezetjük. Az említett