143213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bélfonalak, különösen lószőrfonalak körülfonására

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.213. SZÁM 76. c. OSZTÁLY — Wi—52. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés teélfonstlak, különösen lósxőrfonalak körülfonására VEB Wirkmaschinenbau Limbach—Oberírohna cég Limbach—Oberfrohna. Feltalálók: Frenzel Bertram, Bräunsdorf és Welker Manfred, Limbach—Oberfrohna. A bejelentés napja: 1954 szeptember 28. Lószőrszálak, melyeket például kemény (enyves) vászon előállításához: használnak, mint ismeretes, rendszerint egy bélből állnak, melyet a lószőr és a vezető (kísérő) fonal képez, mimellett a bél egy vagy két további szállal van még. körülfonva. Ezen lószőrszálak előállítására szolgálnak az ismert körülfonóberendezések, amelyek lényegében két kivitelben ismeretesek. Az egyik kivitelnél a belet egy üreges orsón vezetik keresztül és a bevezetésnél egy különálló szállal fonják körül, amelyet egy csévéről fejtenek le. Ez utóbbi a tartónak az üreges orsóval szemben excentrikusan elhelyezett tüskéjére van erősítve, amely az üreges orsóra forgathatóan van erősítve és nagy fordulatszámmal működtethető. Itt a körülfonószál lehúzása a cséve feje fölött történik, ehhez egy a csévetartóval összekötött, tehát szintén forgó fonalvezetés van alkalmazva. A körülfonó szálkészlet excentrikus elrendezésénél fogva sok hátrány mutatkozik. Így pl. a csévetartó forgásához szükséges tér nincs arányban a szálkészlet nagyságával. Ezért kell az egyes átfonó helyeket . (berendezéseiket) egymástól nagy távolságokban és nem gazdaságosan elrendezni. Mindének előtt azonban a csévére káros röpítő (centrifugális) erők hatnak, amelyek a szerkezet fordulatszámának nem kívánatos határokat szabnak. Továbbá a lefejtett szálat a centrifugális erő felváltva egyszer a csévétől elröpíti, másszor pedig hozzáverdesi, sőt reá csavarja, aminek eredménye állandóan változó szálfeszültség, ami káros; és szálszakadásokat okoz. Végül pedig a cséve súlyát, amely a tartó egyik végén van, a tartó másik végén ki kell egyensúlyozni, a lendületi hibák elkerülése céljából, és ezért mindjárt egy másik kopszcsévét is alkalmaznak járulékosan, amely azonban ugyancsak azonos előnytelen feltételek mellett működik. A második kivitelnél a körülfoinószálkészletként egy csévéből áll, amely forgathatóan ül az üreges orsón. A körülfonószálat itt egy forgásba hozott szálvezető húzza le, amely a lendülethibák kiküszöbölése végett kétszárnyú. Ebben az esetben is nem gazdaságos nagy távolságok adódnak az egyes körülfonőhelyek között. • Azonkívül ezen szerkezetnek még a teljesítőképessége is igen korlátolt, főképpen azért, mert a keringő szálvezetőnek egyben az is a feladata, hogy a körülfonó szálat az elhasználás mértékének megfelelően a csévéről lehúzza. Ez az utóbbiak megfelelő letekercselése, vagyis azok utánrángatása által történik. Ennél a cséve és: az üreges orsó közötti súrlódási ellenállást, valamint a cséve és a fonál tehetetlenségi erejét kell leküzdeni. Ennek következményeképpen gyakran bekövetkezik a körülfonószál túl nagy feszültsége, minek folytán a szál gyakran elszakad és a belet is néha elforgatja. Ennek eredménye egy tisztátalan és egyenetlen kész szál. Az excentrikusan forgó csévék, illetve szálvezetők végül baleseti veszélyek forrását is képezik, ami a fonóhelyek burkolását teszi szükségessé. A találmány célja ezen hátrányok megszüntetése. A találmány alapja egy olyan eljárás, mely szerint a fent leírt körülfonó berendezés működik, ahol a körülfonószál fonalkészlete a béltengely kőiül forog és a lehúzás a fonalkészlet fején keresztül történik. A kitűzött feladatot azáltal érjük el, hogy a fonalkészlet hordozására egyetlenegy csévét alkalmazunk, amely a bél tengelyén központosán van elrendezve és a tengely körül nagy fordulatszámmal forgatható és a körülfonószál lehúzása a cséve fején át, illetve fölött történik. Amíg tehát az ismert eljárásnál a körülfonószál fonalkészlete excentrikusan van rögzítve és teljes egészében a béltengely körül kering, addig a találmánynál a fonalkészlet csak a saját tengelye körül forog. A fonalkészlet forgása eredményezi a bél körülfonását. A cséve járulékos forgatása nem szükséges a fonal szempontjából, miután az a fej fölött húzódik keresztül. A fonalfeszültséget tehát kizárólag a lefejtett szálívek forgáslendülete létesíti, nem pedig az orsó utánhúzása. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés azzal van jellemezve, hogy a belet vezető üreges