143205. lajstromszámú szabadalom • Vezetékjelző véghüvely

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.205. SZÁM 21. c. 1—19. OSZTÁLY - SO-315. ALAPSZÁM Vessetékjelső véghüvely A Magyar Állam, mint a feltalálók, Szonda István és Lánczy László budapesti lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1953. február 10. Ismeretesek már olyan vezetékjelző véghüvelyek, amelyek a vezeték végére ráhúzva, a vezetéket egyszer s mindenkorra megjelölik, aminek folytán a vezetékek a villamoskapcsolatok megbontása után is azonosíthatók. így a vezetékek szerelése, a szétbontás után azok újbóli összekapcsolása minden bizonytalanság és próbálgatás nélkül tehát gyorsan elvégezhető. Az ilyen fajta véghüvelyek rendszerint kúpos furatúak és a furat belső felülete rovátkákkal, pl. magas emelkedésű csavarmenet alakú rovátkával van ellátva, a vezeték végén való biztosabb rögzítés végett, Azonkívül magán a véghüvelyen számjegyekkel ellátott kis táblákat erősítenek meg, amelyekből a vezeték jelzőszámát ki lehet rakni. Az ilyen táblákat eddig pl. úgy erősítették meg, hogy a véghüvelyen kialakított fecskefark alakú lécre, illetve bordára felfűzték, vagyis a többjegyű szám egyes számjegyeinek megfelelő sorrendben rátolták. * A találmány szerinti véghüvelyen a táblácskák rögzítése a véghüvely és a táblácskák, vagyis számtestek olyan kiképzése révén történik, hogy maga a vezetékjelző véghüvely henger alakú, a táblácskának pedig egy darabból kialakított olyan karjai vannak, amelyek a véghüvelyt felületének felénél nagyobb ívben körülveszik és arra simán felfeiküsznek. Ügy a véghüvely, mint a táblácska megfelelő szilárdságú rugalmas műanyagból van. így a számtesteket nem kell a hüvely vége felől rácsúsztatni a hüvelyre, hanem azt a palástra merőleges irányban rá lehet csíptetni, minthogy rugalmassága folytán a műanyag ezt megengedi. így a táblácskákat tetszőleges sorrendben helyezhetjük el, vagy egy közbenső táblácskát is kicserélhetünk a többiek megbolygatása nélkül. * A véghüvely egyik végén egy ütköző tárcsát alakítunk ki, amelyek a táblácskák lecsúszását megakadályozza. A táblácskáknak a hüvely körüli elfordulását a hüvelyen végigfutó léc és a táblácskának ezzel öszszeillő hornya akadályozza meg, A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy kiviteli alakját tünteti fel, ahol az 1. ábra a véghüvely oldalnézete, a 2. ábra annak keresztmetszete, a 3. ábra felülnézet, a 4. ábra hosszmetszet. Az ábrákon (1) a véghüvely teste, amelyen a (2) kúpos furat halad végig. Az (1) véghüvelytest kúpos végső része és a (4) ütköző tárcsa közötti hengeres részen ülnek az (5) táblácskák, vagyis számtestek. Ezek két karja, illetve nyúlványa a véghüvely testét félkörnél nagyobb ív mentén kétfelől átfogja, úgy, hogy a számtestek nem eshetnek le. A (6) horony és beleillő léc a számtest körülfordulását megakadályozza. Szabadalmi igénypontok: 1. Vezetékjelző véghüvely, amelynek a jelzést hordozó egy vagy több számteste és a vezeték felvételére való végigmenő furata van, azzal jellemezve, hogy a számtestnek a hüvelyre simuló, a hüvely testét a kerület felénél nagyobb ívben átfogó rugalmas karjai vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti vezeték jelző hüvely kiviteli alakja, amelyet a számtesten kialakított horony és a hüvely testének ebbe illő alkotómenti léce jellemez. 3'. Az 1., illetve 2. igénypont szerinti vezetékjelző hüvely kiviteli alakja, amelyet az egyik végén kialakított ütköző tárcsa jellemez. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1176. Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre.