143203. lajstromszámú szabadalom • Készülék az izomzat működésének és állapotának mérésére (Myotonométer)

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.203. SZÁM 30. a. 1—7. OSZTÁLY — Sí—501. ALAPSZÁM Készülék az izomzat működésének és állapotának mérésére (Myotonometer) A Magyar Alllam, mint dr. Szirmai Endre kórházi főorvos budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1955. március 10. A szervezet minden életműködése izommunkával van összekötve és ezért fontos az izomzat munkaképességének épségben tartása. Az izoimzat munkaképessége az izomrostok feszültségi állapotának, az izomzat tónusának vizsgálata révén állapítható meg. Ebből következik, hogy az orvostudomány különböző- területein a tónusmérés nagy jelenőségű. Ennek megvalósítására alkalmas olyan mechanikai készülék azonban, amellyel a harántcsíkolt izomzat tónusát működőképességét szabatosan mérni lehetne, nem áll rendelkezésre, bár megkíséreltek ilyen műszereket előállítani, a súrlódás behatásaitól mentes és kellő érzékenységű műszert azonban eddig nem tudtak előállítani. Még legeredményesebbnek mondható az a próbálkozás, amelynél injekciószerűen folyadékot fecskendeztek az izomzatba és annak behatolási ellenállását, vagyis az az ellennyomást használták fel mérésére. Végül azonban ez a megoldás sem vált be és a használatban nem tudott elterjedni. A találmány szerinti myotonometer a közölt hiányosságot kívánja megszüntetni. A találmány szerinti myotononiéterrel a csontváz izomzat működőképességét és egyúttal az izomállapotot lehet mérni. A találmánynak példaképpeni megodását a csatolt rajzok ismertetik. A rajz 1. ábrája a műszer mutatójával és a skála-beosztási tárcsával párhuzamos hosszmetszetet, a 2. ábra pedig a skálabeosztási tárcsán átmenő hosszmetszetet mutatja. A műszer érzékelő része az —1— érzékelő, vagy tapintószer, amely gyakorlatilag súrlódásmentes mozgás elérése céljából a —2— görgők, vagy kerekek között mozog. Ezek a műszer—3— csőtartójában vannak ágy ázva. A—2—vezetőgörgők legalább két helyen és célszerűen három oldalról. 120°-ban elrendezve fogják közre az —1— tapintórudat, hogy annak ilymódon központos vezetése is biztosítva legyen. Az —1— tapintórúd íelső végéhez az U-aliaku —4— villa csatlakozik, amely száraival az —5— mutatótengely forgattyúszerű karján, vagyis a tengelyközépvonalhoz excentrikusan ágyazott —6— görgőt, illetve kereket fogja közre. Ez a tapintórúd hosszirányú elmozgásának megfelelően mozgatja a—6— görgőt, az pedig forgásra készteti az —5— mutatótengelyt és vele együtt a —7— mutatót is. A mutató a skálabeosztással ellátott —8— tárcsa ellőtt mozog. Az —5— mutató tengelynek mindkét vége csúcsos ágyazású, hogy az érzékelő, illetve tapintószerv mozgásának gyakorlatilag súrlódásmentes továbbítása biztosivá legyen. Az —1— tapintórúdra a —9 —rugók húzóereje hat. A rugó a —10— hüvelyek, a —11— csavarok és a —4— villa —4/a— nyúlványai révén vannak összekötve a tapintórúddal és azt állandó húzófeszültséggel terhelik. A —9— rugó másik vége a műszertok —12— nyúlványának furataiban elhelyezett —13— csappal kapcsolódik. A csapokban harántirányban vannak a 14 peckek, és azok végei az elforgatható —11— gyűrűben lejtősen kialakított —15/a— horonyba nyúlnak. A —11— gyűrű a recézett felületű —16— gyűrű segítségével elforgatható, eközben a lejtős —15/a— horony a —14— pecek révén a —13— csapot furatában hosszirányban elmozgatja. Ilymódon a —9— rugók húzófeszültsége változtatható. A —14— peckek elmozgása végett a —12— tokban hosszúkás —127a— nyilakat munkálnak ki. A műszer működő részeit a —17— tok veszi körül. Ennek a skálabeosztás előtti részén van a —17/a— nézőnyílás. A —12— toknyúlványt alul a —12/b— talplemez zárja. Az —1—tapintórudat célszerűen üregesre, pl. vékonyfalú csőből készítik. Célszerű az összes mozgórészeket kistömegűre választani. A műszer —7— mutatója a rugófeszültséggel terhelt —1— tapintórúd hoszirányú elmozdulásának mértékét mutatja, ami arányos a mért izomzat rugalmasságával. A műszer a következőképpen működik: Az —1— tapintórúd vége a —9— rugók beállított előfeszültségével terhelten nyúlik ki a műszer —12/b— alaplemezéből, A rugóméreteket úgy kell választani, hogy a tapintórúd végén (

az ellenállás 50—150 mg határok között szabályozható legyen. A készüléket tapintórúdjával a test, vagy végtag azon felületére helyezzük, ahol a mérni kívánt izom, vagy izomcsoport van. Az izomzat tónusát és az összehúzódások erősségét a —7— mutató kilengése jelzi. A tónus és az összehúzódások (kontrakciók) értékeit