143203. lajstromszámú szabadalom • Készülék az izomzat működésének és állapotának mérésére (Myotonométer)

Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.203. SZÁM 30. a. 1—7. OSZTÁLY — Sí—501. ALAPSZÁM Készülék az izomzat működésének és állapotának mérésére (Myotonometer) A Magyar Alllam, mint dr. Szirmai Endre kórházi főorvos budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1955. március 10. A szervezet minden életműködése izommunká­val van összekötve és ezért fontos az izomzat mun­kaképességének épségben tartása. Az izoimzat mun­kaképessége az izomrostok feszültségi állapotának, az izomzat tónusának vizsgálata révén állapítható meg. Ebből következik, hogy az orvostudomány különböző- területein a tónusmérés nagy jelenősé­gű. Ennek megvalósítására alkalmas olyan mecha­nikai készülék azonban, amellyel a harántcsíkolt izomzat tónusát működőképességét szabatosan mér­ni lehetne, nem áll rendelkezésre, bár megkísérel­tek ilyen műszereket előállítani, a súrlódás beha­tásaitól mentes és kellő érzékenységű műszert azon­ban eddig nem tudtak előállítani. Még legeredmé­nyesebbnek mondható az a próbálkozás, amelynél injekciószerűen folyadékot fecskendeztek az izom­zatba és annak behatolási ellenállását, vagyis az az ellennyomást használták fel mérésére. Végül azonban ez a megoldás sem vált be és a haszná­latban nem tudott elterjedni. A találmány szerinti myotonometer a közölt hiá­nyosságot kívánja megszüntetni. A találmány sze­rinti myotononiéterrel a csontváz izomzat műkö­dőképességét és egyúttal az izomállapotot lehet mérni. A találmánynak példaképpeni megodását a csatolt rajzok ismertetik. A rajz 1. ábrája a mű­szer mutatójával és a skála-beosztási tárcsával pár­huzamos hosszmetszetet, a 2. ábra pedig a skála­beosztási tárcsán átmenő hosszmetszetet mutatja. A műszer érzékelő része az —1— érzékelő, vagy tapintószer, amely gyakorlatilag súrlódásmentes mozgás elérése céljából a —2— görgők, vagy kerekek között mozog. Ezek a műszer—3— csőtar­tójában vannak ágy ázva. A—2—vezetőgörgők leg­alább két helyen és célszerűen három oldalról. 120°-ban elrendezve fogják közre az —1— tapintó­rudat, hogy annak ilymódon központos vezetése is biztosítva legyen. Az —1— tapintórúd íelső végé­hez az U-aliaku —4— villa csatlakozik, amely szá­raival az —5— mutatótengely forgattyúszerű kar­ján, vagyis a tengelyközépvonalhoz excentrikusan ágyazott —6— görgőt, illetve kereket fogja közre. Ez a tapintórúd hosszirányú elmozgásának meg­felelően mozgatja a—6— görgőt, az pedig forgásra készteti az —5— mutatótengelyt és vele együtt a —7— mutatót is. A mutató a skálabeosztással ellá­tott —8— tárcsa ellőtt mozog. Az —5— mutató tengelynek mindkét vége csúcsos ágyazású, hogy az érzékelő, illetve tapintószerv mozgásának gya­korlatilag súrlódásmentes továbbítása biztosivá le­gyen. Az —1— tapintórúdra a —9 —rugók húzóereje hat. A rugó a —10— hüvelyek, a —11— csavarok és a —4— villa —4/a— nyúlványai révén vannak összekötve a tapintórúddal és azt állandó húzófe­szültséggel terhelik. A —9— rugó másik vége a műszertok —12— nyúlványának furataiban elhe­lyezett —13— csappal kapcsolódik. A csapokban harántirányban vannak a 14 peckek, és azok végei az elforgatható —11— gyűrűben lejtősen kialakí­tott —15/a— horonyba nyúlnak. A —11— gyűrű a recézett felületű —16— gyűrű segítségével elfor­gatható, eközben a lejtős —15/a— horony a —14— pecek révén a —13— csapot furatában hosszirány­ban elmozgatja. Ilymódon a —9— rugók húzófe­szültsége változtatható. A —14— peckek elmozgása végett a —12— tokban hosszúkás —127a— nyila­kat munkálnak ki. A műszer működő részeit a —17— tok veszi kö­rül. Ennek a skálabeosztás előtti részén van a —17/a— nézőnyílás. A —12— toknyúlványt alul a —12/b— talplemez zárja. Az —1—tapintórudat cél­szerűen üregesre, pl. vékonyfalú csőből készítik. Célszerű az összes mozgórészeket kistömegűre vá­lasztani. A műszer —7— mutatója a rugófeszültséggel ter­helt —1— tapintórúd hoszirányú elmozdulásának mértékét mutatja, ami arányos a mért izomzat ru­galmasságával. A műszer a következőképpen működik: Az —1— tapintórúd vége a —9— rugók beállított előfeszült­ségével terhelten nyúlik ki a műszer —12/b— alap­lemezéből, A rugóméreteket úgy kell választani, hogy a tapintórúd végén ( az ellenállás 50—150 mg határok között szabályozható legyen. A készüléket tapintórúdjával a test, vagy végtag azon felületére helyezzük, ahol a mérni kívánt izom, vagy izom­csoport van. Az izomzat tónusát és az összehúzódá­sok erősségét a —7— mutató kilengése jelzi. A tónus és az összehúzódások (kontrakciók) értékeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom