143198. lajstromszámú szabadalom • Fázisforgató transzformátor
s Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.198. SZÁM 21. d-. 48—55. OSZTÁLY — RO—38. ALAPSZÁM Fázisforgató transzformátor A Magyar Allam, mint a feltalálók: dr. Ronkay Ferenc, Ignácz Pál és dr. Szendy Károly gépészmérnökök, budapesti lakosok jogutóda. Bejelentés napja: 1950. február 5. A találmány olyan transzformátor, illetőleg transzformátorcsoport, amellyel szimmetrikus háromfázisú feszültségből állandó nagyságú és egy bizonyos kezdeti fázishelyzethez viszonyítva zérus és 360° között tetszőlegesen megválasztható fázishelyzetű egy-, vagy többfázisú váltakozó feszültség állítható elő. Ilyen beállítható fázisú feszültségre leginkább mérési célból van szükség, pl. áramszámlálók hitelesítése esetén. Erre a célra eddig pl. ún. indukciós szabályozót használtak, amely különböző helyzetekben rögzíthető forgórészű indukciós motorhoz hasonlít és lényegében véve olyan transzformátor, amelynek szekunderje (a forgórész) a primerhez és ezzel a forgó mágnestérhez képest különböző helyzetbe hozható. Ismeretes olyan fázisforgató berendezés is, amely több — egymáshoz képest el nem mozgatható primer és szekunder tekercselésű — nyugvó transzformátorból áll, mimellett a transzformátorokat szimmetrikus háromfázisú rendszer más-más fázisa táplálja és — miközben e transzformátorok áttételi viszonya egymás között egyenlő marad — a fázisszög kívánt változtatása a transzformátorok áttételi viszonyának együttes változtatásával történik. A találmány szerint a fázisforgatás egyetlen transzformátorral elvégezhető, amelynek két, vagy több tekercsét szimmetrikus háromfázisú árammal tápláljuk. A találmány szerint ilyen transzformátorral a változtatható fázisú feszültséget oly módon állítjuk elő. hogy az egyik fázisfeszültség egy i észéhez vektoriálisan olyan pótfeszültséget adunk hozzá, hogy e két feszültség és egy másik fázisfeszültség eredőként a hivatkozott másik fázisfeszültséggel egyenlő nagy, de ahhoz képest fázisban elforgatott feszültséget adjon. A pótfeszültség előllítása a transzformátor egyik oszlopára tekercselt pótterkecsben történik, amelyet egy másik oszlopon levő "tekercselés közbülső pontjához kapcsolunk. A pótterkercs menetszámát úgy kell megválasztani, hogy a három fefeszültség (egyik fázisfeszültség, másik fázisfeszültség egy része és a pótfeszültség) vektoriális összege a transzformátor fázisfeszültségével egyenlő legyen. Minden beállítandó fázishelyzetnek megfelelően egy-egy póttekercset alkalmazunk. Ha csak az egyik fázistekercsnél alkalmazunk póttekercseket, akkor — átkapcsolás nélkül — a transzformátorral csak 60'-on belül lehet a fázist elforgatni. A berendezést tápláló háromfázisú feszültség pólusainak ciklikus felcserélésével zérus és 360 ' között bármekkora fázisforgatást elérhetünk. Ha átkapcsolás nélkül teljes 360°-os elforgatást akarunk végezni, a háromfázisú transzformátornak mind a három fázistekercsét el kell látni póttekercsekkel. A találmány néhány kiviteli alakját a rajzmelléklet tünteti fel, amelyen az 1. ábra zérus ° és 60° között elforgatható egyfázisú feszültségnek három fázistekercseléssel, a 2. ábra ugyanilyen feszültségnek két fázistekercseléssel, a 3. ábra zérus és 3603 között elforgatható háromfázisú feszültségnek három fázistekercseléssel való előállítását tünteti fel. Az 1. ábra háromfázisú transzformátor vektor ábráját mutatja. Ilyen feszültség egy háromfázisú, vagy három egyfázisú transzformátorral kapható. UV, UW és VW fázisú feszültségeket magától értetődően az UV, UW, illetve VW kapcsokról vehetünk le. Ha azt akarjuk, hogy a transzformátorról olyan egyfázisú, egyenlő nagyságú feszültségeket vehessünk le, amelyek fázisa pl. a UW és a VW feszültség fázisa közé esik, akkor a találmány szerint úgy járunk el, hogy a UW és VW fázistekercselés vasmagjára olyan póttekercseket helyezünk el, amelyekben indukált feszültségeket a UW fázistekercselés fi—f5 pontjainak feszültségéhez vektoriálisan hozzáadva, a kívánt nagyságú és fázisú feszültségeket kapjuk. E póttekercsek nagyságának és bekapcsolási helyének meghatározása végett a W pont mint középpont körül az U és V pontokon átmenő kört húzunk, ezen kijelöljük a kívánt feszültségfokozatoknak megfelelő FI... F5 pontokat, ezeken át az UW, illetve VW-vel párhuzamosakat húzva, megkapjuk, hogy pl. az f4 ponthoz kapcsolt F4—f4 feszültségű póttekercs szabad vége és a W pont között olyan feszültséget kaphatunk, amely az UW feszültséggel szöget zár be.
