143195. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikrohullámú edények és vezetékek gyártására
Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL ^SZABADALMI LEÍRÁS a 143.195. SZÁM 21. a4. 46-60. OSZTÁLY — Mo —191. ALAPSZÁM Eljárás mikrohullámú edények és vezetékek gyártására A Magyar Állam, mint Mosonyi János budapesti lakos jogutóda. Bejelentés napja: 1953. szeptember 26. A nagyfrekvenciás berendezéseknél a skin effek tus miatt sima jól vezető réteget kell a vezető felületén biztosítani. Gyakorlatban ennek alkalmazása úgy történik, hogy hengeres, négyszegletes, vagy egyéb keresztmetszetű vezetők belső falára ezüst réteget, majd arra vékony arany, vagy bármely ezüst oxidációját megakadályozó védőréteget visznek fel. Az eddig alkalmazott technológiai megoldás az volt, hogy nyers csövet fúrtak fel a kívánt méretre. vagy a kívánt keresztmetszeteket lemezből hajlították össze. Áthatások csatlakozásait hegesztették és marással csatlakoztatták a furatokat. A megmunkálás további módja az volt, hogy a felületeket különböző csiszoló, fényező eljárással simították. Majd galvanikus úton ezüstréteget választottak le a belső felületre. Ennek az ezüstrétegnek a fényét erőteljes csiszolással biztosították és ezután a szükséges védőréteggel bevonták. A fenti technológiából az alábbi hibák származtak: A nyers csövek rejtett anyaghibákat tartalmaztak. A csövek mechanikai megmunkálása a belső felületen igen nehézkes és hosszadalmas volt, ezenkívül káros görbületeket és karcokat vitt bele a felületbe. Az áthatásokhoz szükséges csatlakozások hegesztése miatt a csövek a belső feszültség hatására elgörbültek. Azonkívül evvel a módszerrel a szükséges tűréseket nem lehetett betartani. A belső felületek csiszolása a felületi hibákat csak részben javította, ezzel szemben a szükséges hengeres keresztmetszetet oválissá tette. A galvanikus úton felvitt ezüstréteg legfelső (legutoljára felvitt) rétege az elektromos vezetőréteg. Ez a réteg azonban elég durva, ezüstoxiddal átszőtt kristályrendszerből áll, mely porozitásánál fogva nem adja meg a kívánt jó vezetőképességet. A bevezetésben említett speciális keresztmetszeteknél alkalmazott lemezekből hajlított formák (akár hasáb, akár elliptikus hasáb) készítése, a fenti módszerrel való megfelelő kivitelezése jóformán lehetetlen volt. A fentiekből és az elektrotechnikai mérésekből megállapítható, hogy a vázolt hibák következtében szükségtelenül nagy elektromos veszteségek lépnek fel; amelyek a hatásfokot lényegesen lerontják. A javasolt eljárás elve az, hogy pl. a készítendő edény, cső, négyzetes hasáb, vagy elliptikus hasáb méreteinek megfelelő pontos negatívot elkészítjük oly fémből, vagy bármely más anyagból, melynek hőtágulási együtthatója eltér a rávitt rétegtől és erre galvanikus úton, esetleg egyéb módszerrel ezüst-réteget választunk le. Ezt a réteget még néhány század mm-es rézréteggel takarjuk. A cső falának vastagítását plasztikai vörösréz, vagy vasfürdőben, vagy fémporlasztással végezzük. A kívánt rétegvastagság elérése után a negatívot a kész csőből az alap és a rávitt réteg közötti hőtágulási különbség felhasználásával kihúzzuk. Az eddigi, főleg irodalomból ismert, üzemileg elterjedten nem alkalmazott galvanikus csőgyártást avval lehet jellemezni, hogy két, vagy több forgó henger kölcsönös nyomása alatt választják le a fémréteget. A leválasztott fém anyaga réz, vagy vas. Az elválasztó réteg grafit, ólom, zsír, vagy egyéb elkülönítő módszer. Magát a szétválasztást nyomóprésekkel végzik el. Jelen találmány szerint az elválasztást a negatív idomtesttől fém ezüst leválasztása biztosítja, amely egyúttal a nagy — frekvenciás vezeték szempontjából, előnyösen tömör, hasznos ezüst vezetőréteget is képez és így annak külön felvitele és megmunkálása is megtakarítható. Egyszerűsíti továbbá a módszer azt, hogy a művelet állófürdőben és álló katódával, valamint anódával történik, így lehetővé válik formadarabok és oldalágak együttes készítése. A találmány a lehúzásra a negatív idomtest és a rétegenként leválasztott ezüst, rézréteg hőtágulási különbségét használja ki; ami egyúttal biztosítja azt, hogy az ezüstréteg, amelynek simasága súlyponti kérdés, kapcmentesen és aránylag hosszú munkadarabról is könnyűszerrel lecsúsztatható. A találmány szerinti eljárás egyik példaképpen! kiviteli alakja. 1. A készítendő munkadarab pontos negatívját acélötvözetből elkészítjük. E célra jól bevált a Cr 80 jelzésű szabványacél, melyhez az ezüstréteg nem kötődik, ami az elválasztást akadályozza. A fém negatív és a galvánréteg között nincs külön el-
