143189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szövőgépen a szádtorzítás és fékezési erő együttes hatásaként fellépő feszültségviszony mérésére
Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.189. SZÁM 42. k. 20-29. OSZTÁLY - JE~86. ALAPSZÁM Eljárás és készülék szövőgépen a szádtorzítás és fékezési erő együttes hatásaként fellépő feszültségviszony mérésére Illés Imre, Szeder Ottó, Alpár Béla, Págyi Pál, Lüley István mérnökök, Budapest. A bejelentés napja: 1954. július 30. A szövőgépen a feszültségek hatására kialakuló szövetszerkezetet a beütés! szádalakban fennálló feszültségviszony befolyásolja. A készülő nyersszövetek használati jellemzőit (szakítóerő, szakítónyúlás, koptatási ellenállás, vastagság stb.) azonos sűrűség és fonalszám megválasztása esetén is befolyásolja szádtorzítás és fékezési erő okozta fonaligénybevétel mértéke. Az alkalmazott feszültségviszonytól függ a borda beütési erejénél fellépő fonaligénybevétel maximuma a szövés folyamatában. A feszültségviszony, ezen keresztül a beütésnél fellépő maximális fonaligénybevétel azonos beállítása, a szövőgép alkatrészeként fellépő különböző mértékű súrlódások, valamint az alkamazott fékezési erő változása következtében eddig a gyakorlatban nem volt elvégezhető. A találmány célja a két szövéstechnológiai alapjellemző, a fékezési erő és a szádtorzítás együttes hatása következtében fellépő valóságos feszültségviszony gyakorlati feljegyzése és annak helyes, a szövetképzés követelményei által megszabott beállításának biztosítása. A szádágak közötti feszültségviszony mértéke a szövetszél eredeti szinttől eltérő elhúzódásában mérhető a szövőgépen. A szövetszél mozgásának diagrammban történő felvételével a két szádág közötti feszültségviszony, a szövési ciklus bármelyik pillanatában megállapítható. Feszültségviszony mérésére alacsony fordulat-, számnál — 120/perc alatt — mechanikai készüléket, nagyobb fordulatszámnál pedig optikai készüléket alkalmazunk a szövetszél szintbeli elhúzódásának feljegyzésére. A rögzített diagramm segítségével a szádtorzítás és fékezési erő együttes hatásaként fellépő feszültségviszony azonossága műszeres pontossággal beállítható és kiértékelhető. A készülék állványzatra erősítve, a gépen levő szövet felett nyer elhelyezést oly módon, hogy a szövet szintbeni elhúzódásának * mértékét érzékelő lap vetülékirányban — rugóval szabályozott mértékben — érintőlegesen felfekszik a szövetre. A találmánybeli készülék kiviteli alakja a rajzon látható, ahol az 1. ábra a mechanikai úton mérő készülék, a 2. ábra pedig az optikai úton mérő készülék vázlatos rajza. A feszültségviszonyt mechanikai úton mérő készüléknél (1. ábra) a 1 penge a 2 rúdhoz van erősítve, mely a 3 hüvelyben függőlegesen elmozdulhat. A 2 rúd csuklósán kapcsolódik a 4 kétkarú emelőhöz, amely az 5 forgáspont körül elmozdulhat. A kétkarú emelő a 6 ceruzatartóhoz csatlakozik, amely a 7 állvány hosszanti nyílásában függőleges elmozdulást végezhet. A 6 ceruza előtt a 8 orsókra feltekert papír helyezkedik el. A papír továbbítása folyamatos diagramm felvétele céljából az orsónak kézzel, vagy óraszerkezettel történő forgatásával eszközölhető. A szövetszél szintbeni elmozdulásával az egész rendszer mozgásba jön, a ceruza az előtte elhaladó papírszalagon az elmozdulás mértékét háromszoros nagyságban rögzíti, mivel a kétkarú emelő áttétele 1:3. A rajzolt diagramm magasságát lemérve és hárommal osztva, megkapjuk a szövetszél elmozdulását mm-ben, amelyből a feszültségviszony, nomogramm segítségével számítható. Szükséges a felvett diagrammon a beütés helyének rögzítése. A 9 rúd hossza állítható és úgy szabályozandó be, hogy a beütő borda azt meglökje és kb. 1 mm-es elmozdulást tegyen. A rúd 10 tartó furatában víszintes elmozdulást végezhet és csatlakozik a 7 állvány alsó nyúlványához, tehát beütésnél a 7 állványt elmozdítja, mely elmozdulása egyúttal a ceruza elmozdulását is maga után vonja. A bordabeütés helye a diagrammon ezzel érzékelhető, úgyhogy a beütésnél levő feszültségviszony külön megállapítható a nyitott szádnál fellépő feszültségviszonytól. A feszültségviszonyt optikai úton mérő-készülék (2. ábra) állványzatra erősítve a szövet fölött nyer elhelyezést, olymódon, hogy az 1 tapintókar pengéje vetülékirányban érintőlegesen a szövetre felfekszik. A tapintókart rugó húzza a szövethez a kar szintbeni elmozdulása a 4 billenőtükör mozgását vonja maga után. A 8 izzólámpa fénye a 7 kondenzorlencsén keresztül a 6 prizmán megtörve és az 5 lencsén át a 4 billenőtükörre jut. A 4 bil-
