143188. lajstromszámú szabadalom • Gázkisüléses gyújtólámpa, különösen gázkisüléses csövek gyújtására
4 143.188 réteggel, a segédelektróda viszont önmagában ismert módon a (28), legalább egy földalkáli fémből pl. báriumból álló bevonattal van ellátva, mimellett a (16) segédelektróda anyaga wolfram vagy molibdén. A (15) bimetall főelektródának és a (16) segédelektródának a fentiekben leírt bevonása azzal az előnnyel jár, hogy azon gázkisülések hőemhnyiségének aránya, amelyekben ezen elektródák résztvesznek, beállíthatók, miáltal a főelektródák érintkezése megszűnésének (szétválásának) késleltetése is szabályozható. Az eddig ismretetett kiviteli példákban csak az egyik főelektróda volt bimetall elektródaként kiképezve. Lehet azonban mindkét főelektródát bimetall elektródaként kiképezni, mégpedig úgy, hogy hő hatásra egymás felé hajoljanak el. Ilyen esetekben a segédelektróda hőtartalma a két főelektróda érintkezésekor mindkettőre átadódik, ami azok szétválását hatásosan késlelteti. Lehet ezenkívül mindkét bimetall főelektródát egy-egy segédelektródával ellátni, amellyel a késleltetés még növelhető. Ilyen kivitelt mutat be az 5. ábra, ahol mindkét főelektróda (14) és (15) bimetall elektródaként van kiképezve és mind a (14), mind pedig a (15) főelektródához egy-egy segédelektróda (29) illetve (16) tartozik. A (14) és (15) bimetall főelektródák felmelegedvén oly módon hajolnak el egymás felé, mint azt a (15) bimetall főelektródával kapcsolatban az 1. ábra szerinti kivitelnél .leírtuk. Mindkét főelektródának önmagában ismert módon bimetall elektródaként való kiképzése azzal az előnnyel jár, hogy a két főelektróda érintkezését megelőző időtartam rövidebb lehet. Ezenkívül mindkét főelektróda viszonylag alacsonyabb hőmérsékletre is melegíthető,. miáltal a segédclektródának a találmányunk szerinti hatása könnvebben elérhető. ■ A 6. ábra olyan kiviteli példát mutat be, amelynél a (16) segédelektóda — az eddig ismertetett kiviteli példákkal ellentétben -— a (15) bimetall elektróda helyett a (14) botelektródához csatlakozik. Ennek a kivitelnek az az előnye, hogy a (16) segédelektróda egy mozdulatlan elektróda, nevezetesen a jelen esetben a (14) botélektródához kapcsolódik és így mentes a (15) bimetall főelektróda mozgásaitól, ami élettartamának jelentős megnövekedését eredményezi. A 7. ábra olyan kiviteli példát mutat be, amelynél a (15) bimetall főelektróda U-alakúra van kiképezve, a (16) segédelektródát pedig részben a (11) talpban levő (13) árambevezető, részben pedig a (15) bimetall főelektróda tartja. A másik főelektróda (14) botelektródaként van kiképezve és szintén segédelektródával (29) van ellátva. A (15) bimetall főelektróda nyilvánvalóan mindkét segédelektróda (16) és (29) melegítő hatásának van kitéve, anélkül azonban, hogy a (29) segédelektródának hasonlóan követni kellene a (15) bimetall főelektróda mozgását mint a (16) segédelektródának. A (14) és (15) főelektródák érintkezésekor azonban a (29) segédelektróda által tárolt hő is átadódik a (15) bimetall főelektródának, ami a (14) és (15) főelektródák szétválásának késleltetését tovább növeli. Szabadalmi igénypontok. 1. Gázkisüléses gyújtólámpa, különösen gázkisüséses csövek gyújtására, amely egy ionizálható gázzal töltött, légmentesen lezárt burából, a bura falában élhelyezett és a burába benyúló árambevezetőkből. a burában elrendezett két főelektródából és legalább egy segédelektródából áll, aholis legalább az egyik főelektróda bimetall elektródaként, van kiképezve és egy gázkisülés általi hőhatásra, 111. lehűlés által- a másik főelektródával elektromos kontaktust létesít, ill. azt megszakítja, mimellett mindegyik árambevezető legalább egy elektródához van kapcsolva, azzal jellemezve, hogy a segédelektróda (16) a főelektródák (14) és (15) egyikéhez oly módon van elrendezve, hogy a segédelçktrôdâban (16) a gázkisülés során legalább is a főelektródák érintkezését megelőzően fejlődő hő a bimetall főelektróda (15) lehűlését késlelteti és ezáltal a főelektródák (14) és (15) érintkezési idejét meghosszabbítja. 2. Az 1. igénypont szerinti gyújtó kiviteli alakja, azzal 'jellemezve, hogy a segédelektródának (16) a bimetall főelektróda (15) lehűlését késleltető hatását a segédelektróda következő jellemzőinek legalább egyike: méretek, anyag és a felület emissziós képessége szabja meg, 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti gyújtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédelektródában (16) való hőfejlődést a segéd.elektróda (16) és a gázkisülésben ellenelektródaként működő főelektróda (14) között létrejövő gázkisülés; valamint a benne, mint elektromos ellenállásban keletkezett, a gázkisülés rajta átmenő árama által létesített Joule-hő okozza. 4. A 3. igénypont szerinti gyújtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a ' segédelektróda (16) a benne fejlődő hő hatására magasabb hőmérsékletre melegszik föl, mint a főelektródák (14) és (15). 5. A 4. igénypont szerinti gyújtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédelektróda (1'6) legmagasabb hőmérséklete legalább 600 C°. 6. Az 1,—5. igénypontok bármelyike szerinti * gyújtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédelektróda keresztmetszete legalább 50%-kal kisebb, mint a bimetall elektródaként kiképzett főelektróda keresztmetszete. 7. Az 1.—6. igénypontok bármelyike szerinti gyújtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédelektróda felülete oly módon van kiképezve, hogy kilépési munkája kisebb, mint a (15) bimetall főelektródáé. 8. A 7. igénypont szerinti gyújtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédelektróda (16) wolf■ ramból vagy molibdénből készült. 9. A 7. vagy 8. igénypontok szerinti gyújtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédelektróda (16) legalább egy földalkáli fémmel van bevonva. 10. A 9. igénypont szerinti gyújtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédelektróda (16) bevonatát bárium (Ba) képezi. 11. A 10. igénypontok bármelyike szerinti gyújtó kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bimetall főelektróda (15) olyan anyaggal van bevonva, amelynek kilépési munkája nagyobb, mint a (16) segédelektródáé. 12. A 11. igénypont szerinti gyújtó kiviteli alakja,
