143183. lajstromszámú szabadalom • Kétpálcás gyorshegesztő eljárás

Megjelent: 1956. augusztus hó 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 143.183. SZÁM 21. h. 29-32. OSZTÁLY — GI—45. ALAPSZÁM Hétpálcás gyorshegesxtő eljárás A Magyar Állam, mint a feltaláló: Dr. Gillemot László egyetemi tanár, intézeti igazgató, budapesti lakos jogutóda. A bejelentés napja: 1952. április 30. A találmány kétpálcás gyorshegesztő eljárás, mely az eddig ismeretes hegesztési eljárásokhoz képest a kézihegesztés gyorsítását a háromfázisú hegesztés egyidejű alkalmazásával éri el. Ismeretes már eg'ypálcás gyorshegesztési eljárás, így pl. az Ellin—Hafergut eljárás, melynek az a lényege, hogy a hegesztendő felületek közötti vá­­iatba vastagon bevont, lehetőleg hosszú pálcát, fek­tetnek, majd az áramforrás egyik végét a munka­darabra.- másik végét a pálca fémmagjára kötik. Fémtárggyal való zárlat létesítése után a bevont pálca önműködően a varratba olvad. Ezen eljárás hátránya, hogy éppen a pálca vastag bevonata megakadályozza a jó gyökbeolvadást. Több pálcával dolgozó eljárás is ismeretes. Ilyen pl. a Ilumbold—Meller eljárás, amely ugyancsak két elektródával dolgozik. Az ismert többpálcás eljárásoknak a találmány szerinti eljárásokkal szemben még az a hátránya is van, hogy mind­egyikhez bonyolult elektródabefogók szükségesek, melyek több elektróda egyidejű befogását kell, hogy biztosítsák. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnál a kézi elektromos ívhegesztéshez használt egypálcás befogó szükséges. / A találmány szerinti eljárás az Ellin—Hafergut eljárás rossz gyökbeolvadásának elkel ülését cé­lozza és a kitűzött feladatot azáltal oldja meg, hogy két pálcát alkalmaz, amelynek egyikét a kézi elektromos ívhegesztésnek megfelelően a varrat mentén vezetjük, míg a másik bevont pálca a hegesztendő felületek között meghagyott vájat­­ban fekszik. A találmány szerinti hegesztési eljárásnál egy­részt a két pálca és a munkadarab, másrészt a két pálca között fellépő ív folytán a hegesztés hőfoka nagyobb, de a varrat mentén húzódó hőbefolyá­solt zóna. nem vagy nem lényegesen szélesebb, mint kézi hegesztésnél és annak ellenére, hogy az egy-egy áramkörben levő áramerősség kisebb, mint különálló hegesztés esetében, a hegesztési sebes­ség több mint kétszerese a normál kézi hegesztes­nek. Ezen felül a találmány szerinti eljárásnál a kézivezetésű és a vájatba fektetett pálca között fellépő ivek együttes hatása a pálcák közös és gyors leolvadását idézi elő és jó gyökbeolvadást bitzosít. A találmány szerinti eljárás kivitelére több kapcsolási elrendezést ismertetünk. Az egyik kiviteli alak két. egymás mellett elrendezett egy­pálcás hegesztőkört ismertet. Az egyik hegesztő­­körben háromfázisú vezetékre kapcsolt csillag­transzformátor szekundertekercseinek egyike és a létesítendő varratban fekvő bevont pálca van, míg a másik hegesztőkört a szekundertekercsek másika a kézi vezetésű pálcával együtt alkotja, mimellett a harmadik szekundertekercs a munkadarabhoz van kapcsolva. Ez a kapcsolási elrendezés egyrészt kiküszöböli az igen költséges hegesztődinamó alkalmazását, másrészt éppen a háromfázisú csillagtranszformá­tor útján, kedvezőbb cos <p értékeket eredményez. A találmány szerinti eljárás kivitelére való má­sik kapcsolási elrendezés szerint, a háromfázisú transzformátor helyett, a háromfázisú vezeték ágai közé kapcsolt két egyfázisú transzformátort alkal­mazunk. melyeknek szekunder oldalai az egyes hegesztőkörökben fekszenek, mimellett a két he­gesztőkört bezáró — a munkadarabhoz menő —­­vezeték, célszerűen közös. E kapcsolási elrendezés is biztosítja az első kap­csolási elrendezésnél említett előnyöket, hisz két, a háromfázisú vezeték ága közé kapcsolt egyfázisú transzformátor is kedvezőbb cos <[ értéket jelent, mint egy egyfázisú transzformátor változó cos 9.1 értéke. Végül a találmány szerinti eljárás harmadik kapcsolási elrendezésénél, legalább az egyik egy­fázisú transzformátort, motordinamó helyettesíti. Megjegyezzük azonban, hogy e megoldás a fent említetteknél drágább és nagyobb beruházást igé­nyel. A mellékelt rajzok a találmány szerinti eljá­rás kivitelére való kapcsolási elrendezéseket is­mertetik. Az 1. ábra háromfázisú vezetékre kapcsolt csil­­lagtranszformátoros megoldást tüntet fel. A 2. ábra a háromfázisú vezeték ágai közé kap­csolt két egyfázisú transzformátort tartalmazó kap­csolás sematikus rajza. A 3. ábra háromfázisú motor tengelyére kap­csolt dinamóval és egy egyfázisú transzformátor­ral ellátott kapcsolás vázlata. Az ábrákon az azo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom