143182. lajstromszámú szabadalom • Adiabatikus koloriméter
2 143.182 dés. A hőkicserélődés hatását eddig az elő- és utókísérlettel is csak megközelítően lehetett meghatározni. 2. A mérésenkénti hőfokleolvasások száma az elő- és utókísérlet kiküszöbölésével 17-ről 6-ra csökken. Ez azért fontos, mert a tizedrész Celsius fokokra beosztott Beckmann-hőmérő leolvasása nagyon megerőlteti a szemet és az állandóan kaloriméterrel dolgoeóknak szemgyulladást okozhat. Az eljárással tehát kíméljük legfőbb értékünket, az embert. 3. Meggyorsul a kiértékelés, mert nincs bonyolult hőkicserélődési korrekciós számítás. 4. A belső vízhőfokot az eddigi eljárásnál fáradságosan kellett a Rumfold elv szerint annyival a külső víz hőfoka aJá állítani, amennyi a várható hőfokemelkedes fele. Ez a beállítás most elmarad. mert a belső és külső víz hőfoka ugyanaz. Elmarad az elő- és utókísérlet. Ezzel a mérés ideje 40 percről 20 percre csökken. Eljárásunkkal a kalorimetrálási kapacitás így kétszeresére emelhető. A kalori métervíz fölött az ezirányú hokicserélődés megakadályozására választás szerint szigetelő rétegű vagy anyagú fedél alkalmazható, avagy kiképezhetjük víztérrel is_a fedelet, amint azt példaképpen az I. ábra szemlélteti. Ennél a felső 6 víztérrel összefüggő 6 a fedélvíztér van kialakítva, úgyhogy a külső víztér teljesen körülveszi a kalorímétert és abban a kalorimétervízzel azonos hőmérsékletű víz církuláltstható. A belső és külső víztér azonos hőmérséklete nemcsak a külső vízköpeny fűtésével biztosítható, hanem olymódon is, hogy a mérés egész tartama alatt melegvíz bevezetésével állandóan ugyanolyan hőfokon tartjuk azt, amilyen hőfokra a kalorimétervíz a mérés alatt emelkedik. A melegvízbevezetés 9 csatlakozáson át történhetik és ez esetben az adiabatizáló berendezéssel a 20 a relé révén nem a fűtőtestet kapcsoljuk be, hanem a melegvízvezeték záró szervét (szelepét) működtetjük és automatikusan melegvizet adagolunk be a külső víztérbe. Szabadalmi igénypontok: 1. Adiabatikus kaloriméter melyre jellemző, hogy a kaloriméter-edényt nagy részében vagy fedelét is beleértve, minden oldalról vízköpenytér veszi körül, a kalorimétervíz és a vízköpenytér közötti hőmérsékletküiönbséget érzékelő szervei vannak, mely hőérzékelő szervek elektromos működtető berendezéssel kapcsolatosak, melyek működését a kalorimétervíz hőmérsékletnövekedése folytán képződő hőmérsékletkülönbség vezérli és amely elektromos berendezés a hőmérsékletkülönbségből keletkeztető hőkicserélődés szabályozására a vízköpenytér hőmérsékletét növelő fűtő. vagy melegvízbeadagoló szervet működtet. 2. Az 1. igénypont szerinti adiabatikus kalóriméter kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a hőkicserélődést megakadályozó berendezés a hőmérsékletkülönbség hatására automatikus működésű. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti adiabatikus kaloriméter kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy adiabatizáló berendezése legalább két villamosellenállási hőerőből, ezek értékeit működtetésre használhatóvá növelő elektronikus erősítőből, ehhez csatlakozó működtető reléből és áramforrásból áll. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti diabatikus kaloriméter kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a vízköpenytér hőmérsékletének növelésére elektromos fűtőtestje és/vagy melegvíz bevezetésére való becsatlakozása van. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti adiabatikus kaloriméter kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy kaloriméter-edényt körülvevő vízköpeny cirkuláltatására való keverőberendezése van. (2 raiz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1174 Terv Nyomda, 1956. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
